Fantasztikus irodalom

A kötet kisregényei változatos témákat dolgoznak fel: hol a görög aranykorba csöppent űrhajós kalandjait mesélik el, hol egy igen értelmes vöröshangya „társadalomjobbító" viszontagságainak történetével szórakoztatják az olvasót, hol pedig a galaktikus igazságszolgáltatás büntető keze sújt le bennük a földi gyilkosokra. A sokszínű témák közös vonása az izgalmas cselekményszövés, a fordulatos mese, amelyen mindig átüt a mély emberi humánum, a szórakoztatva nevelés-tanítás magas színvonalú írói megvalósítása.

Réges ​régen, egy messzi-messzi galaxisban…

Luke Skywalker a nagybátyja farmján dolgozik a félreeső Tatuin bolygón. A hétköznapi munka unalma helyett izgalmas csillagközi kalandokról ábrándozik. Kalandokról, melyek a legtávolabbi galaxisok idegen világaiba vezetnék.
Luke álma hamarosan teljesül: titkos üzenet birtokába jut, miszerint a gyönyörű Leia hercegnőt Darth Vader, a hatalmas és gonosz sith nagyúr tartja fogva. Eddig soha nem hallott a nőről, de tudja, hogy meg kell mentenie, méghozzá késlekedés nélkül.
Összetalálkozik a jedi Ben Kenobival, akinek az útmutatójával, a tőle kapott fénykarddal és bátorsággal felfegyverkezve Luke hirtelen a valaha volt legkegyetlenebb űrháború kellős közepén találja magát, és hamarosan egy elkeseredett összecsapásban vesz részt a Birodalom rettegett űrállomása, a Halálcsillag ellen…

A Csillagok háborúja 1976-ban indult útjára, és a későbbi mozifilmek a sci-fi legnépszerűbb és legnagyobb hatású alkotásává tették, sikere évtizedeken átívelve, mindmáig töretlen. Az olvasó az eredeti regény újra szerkesztett, napjaink nyelvezetéhez és az azóta hatalmas méretűre nőtt Star Wars univerzumhoz pontosabban illeszkedő kiadását tartja a kezében.

Az ​Otthon vándorai elhagyják szülővilágukat. Már hosszabb ideje készülnek erre az utazásra, hiszen jól tudják, hogy az őket éltető nap hamarosan kimeríti utolsó energiatartalékait, és kihuny. A távozás időpontját azonban előbbre kell hozniuk, mert pusztító ellenséges hatalom tűnik fel a világegyetemnek abban a részében, amely eddig csak az övék volt; az Xtrykxek leigázással, megsemmisítéssel fenyegetik őket. Az otthoniak már évmilliók óta nem ölnek, nem pusztítanak, nem háborúznak. Erkölcsi érzékük elutasítja az élőlények pusztítását, eszközük sincs hozzá, a fogalmat sem ismerik már, elfelejtették. És most hirtelen védtelenné váltak. Szinte menekülésszerűen hagyták el hazájukat: az Otthon bolygót, hogy áttelepüljenek a világegyetem egy távoli részébe. Bowud parancsnok és társainak űrhajója azonban belefut egy gyilkos erejű Xtrykx-támadásba. És itt a nagy kérdés: mit tegyenek? Hagyják elpusztítani magukat? Vagy védekezzenek? Netán próbáljanak ellenállni? Támadni? Mi a fontosabb: az életben maradás vagy a szokásokhoz, az elvekhez való ragaszkodás?
Az a megoldás, amit kényszerűségből választanak, újabb, hihetetlen kalandokba sodorja őket.

Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

A. C. Clarke 1973-ban adta közre jelen regényét, mely azonnal óriási világsikert aratott. Címét arról az űrhajóról kapta, melyet a XXII. század közepén fedeznek fel a Jupiteren túl. Az Endeavour napkutató űrhajót küldik a Ráma felderítésére… Clarke mindent tud, amit egy sci-fi írónak tudni kell. Fantáziája valóságos tudományos tényekre alapozva szárnyal, és mint Kuczka Péter a kötet utószavában megállapítja: mindig az emberség, az emberiesség oldalán áll. Kitartó tudásvágy élteti minden regényét, és ezzel fogja meg olvasót is.

Fors, a Puma klán tagja mutáns. Lát a sötétben, és hallása is élesebb az átlagosnál. E torzulás miatt nem veszik fel a Csillagemberek közé, ezért önkényesen eltulajdonította apja feljegyzéseit és térképét a távoli titokzatos városról. Hű társa, egy pumaszerű nagymacska kíséretében elindul, hogy ő maga fedezze fel a titkok világát. A fiatal harcos változatos kalandok sorát éli át, miközben megismeri az atomháború utáni titokzatos világot. Barátokat szerez, és kalandjai során megpróbálja egyesíteni az emberiség különböző törzseit a rendkívül kegyetlen vérszomjas bestiák ellen. Vajon mi lesz a végső csata kimenetele? Végeznek a Bestiák egymással torzsalkodó emberekkel? Mi történik Forsszal, viszontláthatja-e még valaha otthonát, Sasfészket, ahol szökése miatt kiközösítették? Számtalan izgalmas kérdés és izgalmas válasz! He belekezd a könyv olvasásába , egyszerűen nem tudja majd letenni.

Világunk még ma, a huszadik század vége körül is tele van megfejtésre, magyarázatra váró jelenségekkel – „titkokkal”. Hol az égbolton megjelenő azonosíthatatlan tárgyak/járművek (?) – „UFO”-k – hol egyes embertársaink meghökkentő képességei döbbentenek rá bennünket, mennyi mindent nem ismerünk még igazán. Titkokat rejt a múltunk is: a glozeni régészeti leletek az emberi civilizáció kialakulásával kapcsolatos ismereteink újragondolásával késztetnek, s kérdőjelek sorába botlunk, ha Rudolf trónörökös halálának vagy hajdani híres emberek hirtelen eltűnésének a körülményeit firtatjuk. A sikeres szerző ilyen érdekes „rejtélyekből” és „titkokból” összeállított újabb csokrot nyújt át az olvasóközönségnek.

A ​sárkánymocsár ura kalandregény, felnőttmese a szó legizgalmasabb értelmében, mégis szoros kapcsolatban áll más, bölcseleti ihletésű műveivel, közelebbről a Lélek fele és a Luca néni föltámadása című regényekkel, de leginkább az Eufémiával – annak mintegy a folytatása. A történet tehát a jövőben játszódik, egy általunk fölidézhető környezeti katasztrófán túl, a mi fájdalmasan átalakult földgolyónkon, új tájakon és új lények: tréfás kedvű és veszedelmes gombák, állatok, növények között. A Birodalomban. A Birodalom egyre terjeszkedik, már alig van nép és országocska, mely ne lenne alattvalója vagy vazallusa. A technikai civilizáció nélküli emberiség új faj, az araneus, az intelligens patkány uralma alá kerül. Már szinte csak a vilák szabadok, de ők is elveszítették vezetőjüket. A mély humorral megírt történet a Nagyvila fölkutatásáról szól; Hóúr herceg és egy törpe vila utazik tűzön-vízen, külső és belső csodákon át. A vilák: különös népség. Önmagukban a világot helyreállították: nincs rés gondolataik és tetteik között. Ezért nem félnek, szabadok, nem ütnek vissza, legyőzhetetlenek…

Szepes ​Mária a Vörös Oroszlán és a kifinomult lelki érzékenység kulcsait kináló Mágia-könyvek, valamint a népszerű Pöttyös Panni-sorozata után egy páratlanul izgalmas, minden más könyvénél eltérő fantasztikummal telitett történettel köti le kedves olvasóit.

A XXI. században vagyunk. A Föld ökológiai egyensúlya teljesen felborult. A népesség száma tizenkétmilliárd. A levegőszennyezés melegházhatása megolvasztja a sarkok jégsapkáit. Új özönvíz fenyeget. E vészhelyzetben ülnek össze a Terra legkiválóbb tudósai a stochholmi konferencián, hogy csak a saját érdekeiket védőkkel szemben kikényszerítsék az emberiség létfeltételeinek megmentését. Az egyik felszólaló ellen merényletet követnek el. Megölik. A zűrzavarban a Föld szinéről eltűnnek bolygónk legkiválóbb tudósai. A kozmoszban ismeretlen hovatartozású, megközelíthetetlen űrerőd kering, Hámán professzor főhadiszállása. A professzor univerzális géniusz, de valójában egy gátlástalan őrült, aki gyilkos eszközökkel törekszik világhatalomra. Ám a ragyogó elmével rendelkező foglyok – a Tibeti Orgona segitségével – megmentik az emberiséget a pusztitó katasztrófától.

A Tibeti Orgona nem csupán lélegzetelállitó sci-fi, hiszen a nagyszerű irónő olyan valós tényeket dolgoz fel, amelyek időszerűsége kétségbevonhatatlan. Üzenetét komolyan kell vennünk.

A jövőből az időrendőrség két szupernyomozója érkezik vissza a huszadik századba, hogy ártalmatlanná tegyen egy időszökevényt. Rendkívül izgalmas kalandok során értjük meg, hogy egy, a jövőből a jelenbe „időutazó” tudós, a magával hozott fejlett technikai eszközök révén, egész földrésznyi területet, különböző államokat hajthat uralma alá. De fokozódó döbbenettel fedezzük fel azt is, hogy milyen különös dolgokra képesek az ugyancsak jövőből jött rendőrök is… A történet a feszültség mellett nem nélkülözi a humort és a szerelmet sem. Roy Medina felügyelő és társa, Barax az események során számtalanszor kerül komoly életveszélybe. De a harmincegyedik század „köztünk” járó bajnokai száz csapdából szabadulva harcolnak, hogy megszabadítsanak „bennünket”, a huszadik századot, egy olyan embertől, aki szándékai szerint még a történelmet is új mederbe terelné.

A 2000-es évek elején űrhajócsapat készül a Marsra. Ugyanakkor az egész világot furcsa álomkór lepi el – három napra elalszik a Föld egész lakossága. Vagy mégsem mindenki? Valakik nem alszanak, hanem a nukleáris fegyvereket gyűjtik be egy kis országba. Az űrhajósokon nem fog az álomkór, és szembeszállnak a diktatúra embereivel. Mi lesz a világ összes atomfegyverével?

Samuel Nelson magánzsaru utálja, ha lefűrészelt csövű vadászpuskát fognak rá: ezúttal mégis ez történik. A következmény? Lélegzetelállítóan izgalmas hajsza egy titokzatos csecsemő után, akinek hosszában is vannak bordái a mellkasában; egy rejtélyes szkarabeusz filmvetítésbe kezd; a kis fekete kalapos belemászik a szemétládába, majd elhatározza, hogy megöli Nelsont; végül összeáll minden idők leghihetetlenebb régészeti expedíciója, hogy megkeresse a legendás föld alatti piramist.