Ismeretterjesztő, tudomány

A könyvből bárki könnyen megtanulhatja José Silva világszerte elterjedt módszerét, amit többek közt a következőket ígéri: önbizalma szárnyakat kap; memóriája hihetetlen mértékben javul; tanulásának gyorsasága és hatékonysága megsokszorozódik; kiegyensúlyozottabb, optimistább és energikusabb lesz; elsajátíthatja az öngyógyítást és a pszichikus gyógyítást; könnyen lefogyhat, leszokhat a dohányzásról; kreativitása fokozódik; jobbá teheti házasságát; kifejlesztheti hatodik érzékét.

„Ez a képes album leginkább egy utazáshoz hasonlít. Olyan, mintha vonatablakból vagy egy kiránduláson itt-ott megállva gyönyörködnénk az elénk táruló látványban. Bár kedves elfoglaltság az ilyesmi, azért akad némi felelősségünk is a szemlélődésben, hiszen ha már itt van előttünk sok-sok fotográfiában elbeszélve ez az ország – a hazánk, semmi esetre sem tehetünk úgy, mintha távoli földrészt bolygatnánk a tekintetünkkel. Mitől jellemzőek ránk a felvételeken látható városok és emberek, és egyáltalán, miként vagyunk felismerhetők mi, magyarok a saját hazánk látványában, miközben egy nagyobb közösség, Európa polgárainak is valljuk magunkat. Erről szól ez a könyv.” (D. Szabó Ede)
2004.

Joy ​Adamson – akinek neve Elzáról, a kenyai nőstény oroszlánról szóló elragadó könyveiből jól ismert előttünk – most új és hasonlóan lebilincselő állattörténetet mond el. A történet középpontjában ezúttal egy gepárd, Pippa áll, akit egy Kenyából távozó család ajándékoz a szerzőnek, mivel megbízható otthont akarnak találni dédelgetett kedvencüknek. A szerző elhatározza, hogy ezt a nagy macskafélét visszaadja a szabad természetnek. E feladat megoldása azonban számos nehézséggel jár, mert mindeddig egyetlen szelídített gepárd sem volt hajlandó visszatérni a vadonba.
Pippa új barátjának mérhetetlen türelemre, megértésre és kitartásra van szüksége önként vállalt munkájának sikeres végrehajtásához. A gepárd lassanként kezd távol maradni a tábortól, eleinte rövid, később hosszú időszakokra, bár közben élelemért visszajár oda, ha éppen nem tudott zsákmányt ejteni. Látogatásai alkalmával mindig szeretetre méltóan viselkedik. Végül egy vad gepárdban lel párjára. A kísérlet sikerült: Pippa független életet kezd élni. Ez azonban nem vezet a szerzővel való kapcsolata megszakadásához, és amikor első kölykei megszületnek, el is vezeti őt hozzájuk.
A vadon élete könyörtelen: három alkalommal összesen tizenegy kölyköt hoz világra, de csak három marad életben. Ezek körül is egyet lábsérülés ér, és csak gondos orvosi kezeléssel sikerül megmenteni.
Nem kevésbé gyötrelmes azonban olyasvalakinek az élete sem, aki arra vállalkozik, hogy több éven keresztül egy vad gepárd családjával tartson kapcsolatot. Joy Adamson naponta hosszú utat tesz meg a gepárdokhoz, a sokszor térdig érő sárban. Helyzetét még nehezebbé teszik a szörnyű árvizek és a rémítő bozóttűz is. Gyakran a hőség óráiban, állandóan nehéz teherrel megrakodva járja keresztül-kasul a bozótost, ahol bármelyik pillanatban elefántcsorda rohanhat elő, vagy oroszlánok gömbölyű fülei bukkanhatnak elő a fűből.
Emellett számtalan lelkiismereti kérdés is felmerül benne: meddig nyújthat segítséget, ha a gepárdok betegek vagy éhesek? Megteheti-e ezt egyáltalán anélkül, hogy megzavarná őket a vadon életéhez való alkalmazkodásukban? A három esztendő története, melynek folyamán Pippa és kölykei fejlődését kíséri nyomon, éppoly érdekfeszítő és éppannyira tudományos megfigyeléseken alapuló, mint Elzával való kapcsolatának leírása. Ezenkívül a szerző abban az egészen különleges helyzetben van, hogy beszámolhat a szeretetre méltó, kecses, de ugyanakkor titokzatos gepárd – a pettyes szfinx – és a nagyszerű Elza jellemében rejlő különbségekről is.
A szerző teljes és különlegesen szép fényképanyaggal egészíti ki e történetet, amelyből tizenkét oldalnyi színes képet, és hatvannégy oldal fekete-fehér nyomású illusztrációt mellékeltünk.

Sokan tartatnak vagy legalábbis szeretnének állatokat tartani a város kőrengetegében, hogy ne veszítsék el teljesen a kapcsolatukat a természettel. Nekik ad tanácsot ez a könyv arról, hogyan gondozzák kedvenceiket, mit kell tudniuk a több mint 50 hazai és külföldön honos kétéltűről, hüllőről, kisemlősről. A szerző - a terrarisztika kiváló ismerője - megismertet a különböző terráriumok készítésének, berendezésének, a táplálékállatok beszerzésének, tenyésztésének módjával is.

A könyv az egyesekről szól. Hogy kik ők, nem találják ki?
Könnyítésül eláruljuk: vannak kettesek is. Példának okáért maga a szerző. Mellesleg van olimpiai aranyérme, és úszott Európa csúcsot, vezette a világranglistát, és nevelte a jövő úszóreménységeit, közöttük a saját lányát, Andreát, volt gyógyszerész és mesteredző, írt egy nagysikerű könyvet az életéről, sportpályafutásáról, jelenleg pedig főfoglalkozású nagymama…
Nő szól tehát a teremtés koronáiról, sok-sok jellemző epizódot felsorakoztatva írásai „tárgyáról”. Stílusa könnyed, oldott, nyomát sem leljük feminista szándéknak. Székely Éva nem kirekeszt, ellenkezőleg, derűs humorral összehozza a nemeket. Egyeseket és ketteseket.

 Zrínyi Nyomda, Budapest, 1990

122 oldal · ISBN: 9630286874 · Illusztrálta: Szávayné Burger Erzsébet

Állapot: Használt, jó állapot