Krimi, akció, thriller

"- A rohadt életbe – ordította Thomas, és a kormánykerékre csapott. – Hát neked mindig csak saját magadra kell gondolnod? Hetekkel ezelőtt mondtam neked, hogy az igazgató tanács tagjai és az orvosegyetem dékánjai lesznek ott. Valami furcsa dolog zajlik a kórházban, amit nem mondanak el nekem. De gondolom, ez szerinted nem fontos, mi? Thomas elvörösödött a haragtól, Cassi majd elsüllyedt. Az volt az érzése, bármit mond is, csak rosszabbra fordul tőle minden. Thomas mogorva némaságba burkolódzott. Még irgalmatlanabbul vezetett, s a kocsi sebességét, mire a szikes mocsárhoz értek, kilencven mérföldre vitte föl. Cassi a biztonsági öv ellenére ide-oda billent, amint a kocsi az éles kanyarokat vette. Megkönnyebbült, amikor a saját felhajtójuk előtt lassítani kezdett. Mire a bejárathoz értek, Cassi már beletörődött a partyba. Mentegetőzött, amiért nem értette meg férje szándékait, és szelíden hozzátette: – Te is fáradtnak látszol.

– Dobd el, vagy lövünk…!
A férfinak már verejtékezett a homloka. Megismerte a hangot. Nem, nem fognak neki kegyelmezni. Sem így, sem úgy. Az adót nem rejtheti el, itt van mellette, ő használta az imént. Már semmit sem tagadhat le. Nyilván követték a tábortól. A főnök nem ostoba, megfigyelte a tábor szélét a saját embereivel… És most a nyomára jutott.
Nem habozott már. Megpróbált kitörni. Három irányba is megeresztett egy-egy rövid sorozatot, fülsiketítően kattogott a géppisztoly, aztán lehajolt, és úgy próbált elosonni a negyedik irányba. Ő is zajt csapott, vele szemben sok láb dobogott, a fegyverzajra összecsődülnek, gondolta… Mielőtt ismét lőhetett volna, egészen közelről felugatott egy másik géppisztoly, és a férfi valósággal sikoltott,. A fájdalom szinte eszét vette.

A csodálatosan szép olaszországi Velencében játszódik a szerelmes-kalandos regény. Egy magyar pár utazik elő-nászútra a szerelmesek és lagúnák városába, ám ugyanakkor érkezik meg még két örmény is, akik az odalátogató török államelnök ellen terveznek merényletet. A magyarok ismerik az egyik örményt, találkoznak is vele a merénylet előtt – és után…

A pénznek nincs szaga – de a Scarlattiak vagyona körül valami bűzlik. És egy különleges ügyosztály különleges ügynöke ki is szagolja, micsoda: előbb csak whisky, azután puskapor, no és vér, egyre több vér… Vajon meg lehet-e állítani egy nagyon gazdag és velejéig romlott embert, aki mindenki fölött állónak képzeli magát, és ezt az egész világnak be akarja bizonyítani? Mire képes egy szerelmes és mindenre elszánt férfi? Hogyan befolyásolja egyéni sorsuk a háborúk és a világpolitika alakulását?

Patrick Wyne, az akciócsoport fáradt vezetője éppen aludni készül, amikor váratlan látogatója érkezik: Joy Smith. A lányról csak annyit lehet tudni, hogy nem az, akinek kiadja magát, viszont remekül rajzol, s ha kell, verekedni is tud. Ennek aztán nagy hasznát veszi, mert rövidesen többen is üldözni kezdik. A titokzatos lány a kommandósok segítségét kéri egy már-már hihetetlen ügyben: meggyilkolt barátjáért akar bosszút állni, akit egy embertelen orvosi kísérletnek vetettek alá, és valami emberrablásról is mesél. Joy gyönyörű nő, Wyne viszont esendő férfi. Kötélnek áll tehát, és vele tartanak a társai is. A sötét história hajmeresztő kalandokban folytatódik, s számos meglepetést tartogat. Amikor már-már úgy tűnik, vége a hosszú „szafárinak”, nem késlekedik a fordulat: hosszú üldözés veszi kezdetét. (Patrick Wyne-t és akciócsoportját a Halkirálynő sorozatból ismerhetik az olvasók. E regény egy korábbi akciójukat meséli el, amelyben a kommandónak jutott a főszerep.)

Ki ez a Marnie?
Egy kőkemény, hideg, számító szőkeség – egy hazudozó tolvaj, aki titkos bosszúhadjáratot folytat a világ ellen?
De a legtökéletesebb bűnöző is lebukik egyszer. Legyen bár fiatal, szexis nő, egy kiváló könyvelő, aki úgy váltogatja a nevét, akár a haja színét vagy az állását.
vagy lehet, hogy a körülmények áldozata, aki megtanulta, hogy az élet egyetlen értelmes célja a pénzszerzés, és legnagyobb ellensége a szerelem?
Winston Graham kitűnő stílusú, lebilincselő könyve egyszerre izgalmas krimi és hiteles lélektani regény.

Közhelynek számít, hogy a legendás Maigret alakjában Simenon magát mintázta meg: elég ránézni a fényképére, hogy felismerjük benne a bölcs, megértő felügyelőt, s az elmaradhatatlan pipa sem hiányzik soha a szájából. A Liberty bár című regényének külön érdekessége, hogy itt az áldozat figurájában is megjelenik; William Brown – akárcsak a nagy nőfaló Simenon – gyakorlatilag bigámiában él két asszonnyal, s közben időről időre kiruccan a környék nyilvánosházaiba, mígnem egy nap… Maigret felügyelő érthető rokonszenvvel viseltetik a megboldogult iránt. A másik regényben is önnön alteregójával kerül szembe, aki ezúttal egy világhírű, szuperintelligens, de hideg, a nőket élvezeti tárgyakként kezelő sebészprofesszor. Ám a felügyelő kezdeti rokonszenve most valami egész másba csap át.

A ​103-as villa magányos, szoborszép lakója odafönn a tornácon várakozott. Első pillantásra nem láttam felindultnak. Óriási szemében nyugtalanító fények villóztak, telt, érzéki ajka szögletében egy elkínzott ráncocska remegett.
– Hát itt volnánk – mondta a nénikém. – Tessék, hölgyem, mesélje csak el neki!
A nő bágyadt, de szakértő pillantással végigmért.
Aztán monoton hangon megszólalt.
– Nemrég érkeztem haza. És a hálószobában egy férfi van… Egy halott férfi. – Szünetet tartott.
Az egyik ujja le van vágva…
A férfi a hátán feküdt az ágyon. Meztelen volt, keresztbe tett két keze összekötözve az ágyékán. Bal mellbimbója mellett fekete lyuk sötétlett.
A megalvadt vér hatalmas foltban terült szét az ágyterítőn… Az arcán, karján, combján, a hasán és a heréjén éktelenkedő foltok és horzsolások arra engedtek következtetni, hogy halála előtt kegyetlenül megkínozták. Jobb kezének hiányzott a gyűrűsujja…
Mi lappang egy bestiális havannai gyilkosság mögött? – Egy nőbolond ügyvéd, egy nyugalmazott rendőrfelügyelő és egy minden lében kanál nagynéni a rejtély nyomába szegődik. – A legnépszerűbb kubai író magyarországi bemutatkozása.

Paul ​Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, és kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek összetört testében alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt akar. Csak magának.

Stephen King (1947-) amerikai író pályafutása eddigi csaknem ötven évében horrortörténetek, sötét, rejtelmes regények és krimik tömkelegét jelentette meg. A Ragyogás, a Christine, a Holtsáv vagy a Kedvencek temetőjének szerzője az irodalmi popkultúra legfontosabb alkotója, aki 2003-ban vehette át „Az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásért” járó medált. Emellett többek között Bram Stoker, O. Henry, World Horror Convention, Hugo és Brit Fantasy díjjal, 2015-ben pedig Edgar díjjal jutalmazták munkásságát. A Tortúra 1987-ben jött ki, 1990-ben hollywoodi film készült belőle Kathy Bates főszereplésével; Paul Sheldon író nyomasztó történetét a világ számos országában színpadra alkalmazták: idén ősszel Bruce Willis alakításával tűzik műsorra a New York-i Broadway-n.

„Stephen King a gótikus horror nagymestere: nemcsak történetmondóként kiváló, hanem a képalkotása is döbbenetes.” (Joyce Carol Oat)

Nagy a nyüzsgés az előkelő Minerva Leánynevelő Intézetben, kezdődik a nyári félév. Megérkeznek a diákok és a tanárok, és az élet visszazökken a szokásos, kissé unalmas kerékvágásba – mígnem gyilkosság történik az intézetben, amit egy újabb követ. A védtelen galambok közé egy macska szabadult, aki sorra teszik el láb alól a tanárnőket.
Mindeközben Ramat uralkodójának, Ali Juszuf hercegnek egy államcsíny miatt menekülnie kell a közel-keleti országból. Távozása előtt azonban családi kincseit biztos kezekbe helyezi: angol pilótája felügyeletére bízza.
De mi az összefüggés a leánynevelő intézetben történt gyilkosságok és a keleti kincsek között? Ki lehet a valódi macska a számos lehetséges gyanúsított közül – és vajon csak egy van belőle? Szokás szerint senki sem az, akinek látszik… Végül Hercule Poirot-ra vár a feladat, hogy kibogozza a szálakat.

Jól emlékszünk még a híres vonatrablásra: 1963. augusztus 8-án esett meg; a Glasgow-London útvonalon menetrend szerint közlekedő postavonat második kocsiját, amely a Bank of England londoni központjába vitte a megsemmisítésre szánt, öreg, kopott papírpénzt – mesteri ügyességgel kirabolták. A remekül szervezett támadók csaknem minden erőszak nélkül elérték céljukat és hárommilló font hullott az ölükbe. Az ügy felderítésével a Scotland Yard addig méltatlanul mellőzött nyomozóját, Thomas Butlert bízzák meg, az ötvenhárom éves kiváló szakembert, aki lélektani-szociológiai elemzéssel határolta körül a gyanúsított egyéniségét, azzal érvelt, hogy a zseniális csirkefogók sem léphetik át árnyékukat. Társai és felettesei egészen addig megmosolyogták ezt a „kriminalisztikai hobbyt”, Buttler azonban pályafutása végén diadalt aratott vele s a bűnüldözés új, továbbfejleszthető irányzatává tette. Erről szól ez az érdekfeszítően olvasmányos és hasznos regény.

Ez ​a könyv válogatás a szerzőnek a Német Demokratikus Köztársaságban megjelent négykötetes művéből, amely az utóbbi évtizedek legizgalmasabb bűnügyeit ismerteti. Günter Prodöhl, akit érdekfeszítő bűnügyi regényei és elbeszélései, továbbá tv- és rádiószereplései alapján a német közönség már jól ismer, nagy hozzáértéssel és kitűnő irodalmi érzékkel dolgozta fel a nemzetközi kriminálhistóriának azokat a valóban nem mindennapi eseteit, amelyek annak idején lázba hozták a közvéleményt. Egy részük a világsajtót is bejárta, sőt egynémelyikükből regény, film készült. Persze ezek általában a regény- vagy filmíró fantáziája által kiszínezett történetek, amelyek csak alapanyagnak használják fel a valóságban megtörtént tényeket, sőt néha tudatosan elferdítik azokat.
Prodöhl minden ilyen ködösítési kiísérlettel szemben feltárja az általa ismertetett bűncselekmények, illetve bűnügyek igazi társadalmi-politikai hátterét, s ezzel jellemző képet fest azokról a társadalmi viszonyokról, amelyek egyenesen táptalajul szolgálnak az ilyenfajta bűntettek elkövetéséhez.
Az elmúlt esztendők nagy bűnesetei közül, amelyek még frissen élnek emlékezetünkben, feldolgozza a szerző a Nitribitt-féle gyilkossági ügyet, a hírhedt Frofumo-botrányt, a vakmerőségében párját ritkító angliai postavonat-rablást, a Lana Turner-féle holywoodi gyilkossági ügyet, s megrázó módon számol be egy nyugat-németországi gyermekrablási ügy részleteiről.
Prodöhl érdekfeszítő, néhol lélegzetelállítóan izgalmas művét olvasva önkéntelenül is elénk tolakszik a kérdés: vajon milyen lehet az a társadalom, amely lehetővé tesz, megtűr, sőt elősegít ilyenfajta büncselekményeket, ahol ilyen mély lehet az erkölcsi fertő?