Művészet

Az ​impresszionizmus ma is úgy él a művészeti köztudatban, mint a klasszikus művészeti korszakokat követő, forradalmian új periódus; az oly sok botrányt kavaró, vitát kiváltó első „izmus". A szabadban való festés gyakorlatát követő, az akadémikus kompozíciót, sőt a komponálás szükségszerűségét elvető új irányzat ugyanakkor vérbő festőisége, ragyogó színei, kötetlen és egyben „behízelgő" témái miatt az egyik legnépszerűbb művészeti áramlattá vált; többek között erre vall az impresszionista képek' csillagászati ára, és az impresszionizmusról szóló kiadványok iránti csillapíthatatlan érdeklődés. Maurice Sérullaz, a Louvre igazgatója, ezt a könyvet az impresszionista csoport első kiállításának (1874) századik évfordulóján adta közre.

A bevezető tanulmány a mozgalom portréját vázolja fel, ismertetve az irányzat főbb jellegzetességeit és az irodalommal, lírával, zenével való összefüggéseit. A könyv lexikon jellegű része nemcsak a mozgalom tagjait mutatja be olykor kis-monográfiaszerű elmélyültséggel, hanem az impresszionizmus előfutárait, valamint mecénásait, a kitűnő ítélőképességű műkereskedőket, pártfogó kritikusokat és esztétákat, akik hitükkel és kitartásukkal lehetővé tették a mozgalom kibontakozását. Székely András utószava ezt a gazdag és színes összképet a magyar impresszionizmus rövid történetével egészíti ki. A könyvben a magyar festészeti anyaggal együtt 437 illusztráció szerepel, ebből 104 színes.

A keresztszemes hímzés a világ minden táján népszerű és divatos. Elterjedtségét valószínűleg egyszerű öltésmódjának és sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti. A keresztszemek kivarrásához ugyanis nincs szükség különösebb hímzőkészségre, ezzel az egyszerű technikával mégis szinte korlátlanul állíthatunk elő díszítéseket, – akár néhány öltéses apró mintákat, akár pompás színhatású, gazdag mintázatokat. Népi és modern minták egyaránt készíthetők keresztszemes hímzéssel. A népi keresztszemes mintakincs általában a legtöbb országban gazdag választékú, s hogy oly sokáig élő maradt a legtöbb népnél, ezt is az egyszerű kézimunka-technika magyarázza. A magyar keresztszemes népi minták is rendkívül szépek és sokfélék. Ezeket a mintákat kézimunkázó nőink jól ismerik, hiszen csak a Minerva Kiadó gondozásában több ilyen tárgyú kötet látott napvilágot.

Van ​Gogh élete egyike a legtragikusabb művészsorsoknak. Rengeteget dolgozott, kisérletezett, de soha egyetlen képét sem vásárolták meg. Minden kezdeményezése kudarcba fulladt, minden szerelme újabb szenvedést megaláztatást hozott számára. Végül elméje elborult, saját kezével vetett véget zaklatott életének. S alig néhány esztendővel halála után nevét szárnyra kapta a világhir, és a legnagyobbak sorába emelte.
A nagy holland mester életregénye Irving Stone tolla nyomán elevenedik meg előttünk. Az angol iró – elsősorban Vincent Van Goghnak a testvérével Theóval folytatott levelezése alapján – szinesen, érdekesen és valósághűen irja le a történteket. Könyve, mely számos angol kiadás mellett sok más nyelven – köztük oroszul, lengyelül, franciául is – megjelent, világszerte nagy sikert aratott. Film is készült belőle, a Magyarországon is bemutatott „A Nap szerelmese” cimű alkotás.
Magyarul az életrajzi regény most ötödik kiadásban jelenik meg. A kötet illusztrációs anyaga Van Gogh 16 művét tartalmazza, közülük nyolcat szines nyomatban.

René Berger A látás művészete 1-2. című műve a vizuális művészetek megértéséhez nyújt átfogó útmutatót. A könyv célja, hogy fejlessze az olvasók vizuális érzékenységét és képességét a művészeti alkotások értelmezésére. Berger a látás különböző aspektusait, a művészeti stílusokat, technikákat és a vizuális kommunikáció szerepét elemzi a kultúrában és a történelemben. A könyv gazdagon illusztrált, és gyakorlati példákon keresztül segíti az olvasót a vizuális művészet mélyebb megértésében.

Budapest ​legnagyobb, nemzetközi festészeti anyagot őrző képtára a Szépművészeti Múzeum. A képtár gerincét az egykori Esterházy Képtár anyaga képzi, amelyet 1870-ben vásárolt meg a magyar állam Esterházy Pál hercegtől. A múlt század végén oly mértékben gazdagodott a gyűjtemény, hogy megfelelő épületről kellet gondoskodni a számára. 1906-ban készült el az a hatalmas épület, amely azóta is otthont nyújt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek. A gyűjtemények közül legjelentékenyebb a Régi Képtár és a Modern Képtár.
Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum igazgatója a múzeumnak e rendkívül becses és világhírű darabokkal büszkélkedő festészeti anyagából mutat be kitűnő válogatást. Bevezető tanulmányában a múzeum történetét vázolja fel, majd több mint száz művet ismertet színes illusztrációkkal és a képek művészeti leírásával. Bemutatásra kerülnek az olasz primitívek alkotásai, majd az olasz reneszánsz mesterek – Ghirlandajo, Filippino Lippi, Gentile Bellini, Giorgione, Piombo, Raffaello, Tiziano, Tintoretto, Veronese – páratlan szépségű remekművei. A múzeum különlegességei közé tartozik a rendkívül gazdag spanyol anyag, de figyelemre méltó alkotások képviselik a németalföldi, német, angol és francia festészetet is egészen a XIX-XX. század fordulójáig.
A reprezentatív válogatáshoz tablók csatlakoznak, amelyeken kis méretű képek formájában a Szépművészeti Múzeum csaknem teljes festészeti anyaga megtalálható.

 Képzőművészeti Alap, Budapest, 1970

364 oldal

Kötés: keménytábla, papírborítással.

Állapot: használt, közepes, a papírborításon található kisebb szakadás.

Vaszary Jánost, a francia festészet mindenkori újdonságainak virtuóz átvevőjét, a tüzes színek és lendületes vonalak mesterét ez a tanulmány első ízben méltatja – korai művei alapján – a magyar realista művészet jelentős képviselőjeként. A falusi szegényembereket és az első világháború frontkatonáit, hadifoglyait ábrázoló, megdöbbentő erejű festményei mindeddig nem voltak általánosan ismertek.
B. Haulisch Lenke tanulmányát 50 egyszínű és 5 színes kép illusztrálja.
Az kötet első kiadása 1960-ban jelent meg.