500 Forintos sarok

Ki volt Veres Pálné? Mit tud róla valaki, ha nekiszegezzük a kérdést? Utca a Belvárosban, az Irányi és Váci utca szomszédságában, és gimnázium. És hogy miért neveztek el róla utcát és gimnáziumot? És hogyan lesz egy utca regénycím? Méghozzá egy utcza! Erre felel Kertész Erzsébet rendkívül érdekes és tanulságos leányregénye, amelyben megismerkedhetünk Veres Pálnénak, ennek az okos, kedves és energikus asszonynak szívós harcával a nők továbbtanulási lehetőségéért, és bepillantást nyerhetünk a 19. század sajátos, ma már romantikusnak tűnő hangulatába, a magyar nemesség életvitelébe, sőt még Madách Imre hányatott sorsa és szerencsétlen házassága alakulásába is.

Angola gyarmati tisztviselői gondtalanul kártyáznak, a fehér kereskedők nagyszerű üzleteket kötnek a bennszülöttekkel, s a négerek kötelességtudóan fizetik adójukat. És mégis… A bányamunkára toborzott négerek megszöknek, egyre többen menekülnek az őserdőbe az adóval sújtott falvakból, egyre többen vándorolnak el szülőföldjükről. A néger falvak lakói a szabadságról dalolnak, emlékeikben elevenen él a múlt, amikor még a fehér ember fizette az adót a törzsfőknek. Az engedetlen lázadókat fegyveres néger csendőrök kutatják, kezükben korbács, és a gyarmati rabszolgák kénytelenek meghajolni a fehér ember hatalma előtt. Egyéni tragédiák keresik bosszúállás útján az igazságot, s egy éjszaka fellángol a parázsló tűz…

Faulkner ​utolsó művét tartja kezében az olvasó. Mintha csak pihenni, megkönnyebbülni akart volna az amerikai Dél s az emberiség jövőjét-útját nem sok optimizmussal szemlélő nagy író: a gátlástalan Snopesokról szóló trilógia harmadik darabja, a Kastély (1959) után végtelenül derűs regényt alkotott, amely egyben életművének egyik csúcsa lett. A Zsiványok-ban tehetségének azt az oldalát csillogtatja meg, amelyről többnyire elfeledkezünk, noha számos könyvében felfedezhető, igaz, sötétebb árnyékok közé szorulva: a humorérzékét. Hisz mi lehetne annál kacagtatóbb, mint amikor a nagyapa, Lucius Priest részletesen elmeséli (feltehetően tizenegy éves) unokájának, miképp kötötte el ő tizenegy éves korában, a század elején a maga nagyapjának automobilját, a legelsőt Jeffersonban, két „zsiványtársával”, a néger kocsis Ned William McCaslin Jefferson Mississippivel és a félvér indián istállómester-helyettessel, egyben önjelölt sofőrrel, Boon Hogganbeckkel, hogy nekivágjanak a világnak, s árkon-bokron-iszaptengeren át meg se álljanak – egészen a szomszéd állam fővárosáig, Memphisig, ahol másnp – ráadásul egy nyilvánosházban! – arra ébrednek: nincs már automobiljuk, van viszont helyette egy öszvértermészetű versenylovuk? S ez még a kalandoknak csak a kezdete. A régi és az új világ mezsgyéjén kóborolnak a Zsiványok hősei. A rabszolgaság számukra már csak egzotikus emlék (igaz, a memphisi Beale utcában már készülőben az új: a gettó), a 20. század technikai korszaka még egzotikus ismeretlenség. A nagyapa elbeszélésére figyelő, azon nevelkedő, emberséget-tisztességet abból tanuló unoka pedig talán 1950-ben született. Ő a faulkneri életmű legifjabb, legmaibb „szereplője”: kortársunk, aki velünk együtt hallgatja a történelem számunkra is érvényes meséjét.

Csöndes, szelíd szavú ez a regény, de ostoba és csúnya az a harc amelyet a „három boltoskisasszony” közül a két fiatalabb indít az idősebb ellen. Ilonát, aki anyjuk helyett anyjuk volt, és szüleik halála után egyedül vezette a rájuk maradt kis boltot, fölcseperedő húgai majdhogy kisemmizik a jussából… A „három boltoskisasszony” ugyanabban a faluban él, amelyről Nagy Lajos szociográfiai remekművét írta. Nevezheti az író Kiskunhalomnak, Dunaszemesnek végül is szülőhelyére, Apostagra ismerhetünk, egyszersmind a magyar társadalom harmincas évekbeli hiteles képére.

Mennyi mindent vár Illés Bori attól a májusi vasárnaptól, amelyen betölti tizennegyedik évét! Úgy érzi, ez a nap határkő lesz életében, ettől a naptól fogva nagylánynak tekintheti magát, s nagylánynak tekintik a felnőttek is. De a várva várt tizennegyedik születésnap csak csalódást, keserűséget tartogat Bori számára. Az igazi születésnap, amely véget vet a gyermekkornak, nem esik egybe a naptár szerinti születésnappal. Váratlanul érkezik a kislány életébe az első komoly próbatétel, amely eldönti: nagylány-e már Illés Bori, kiérdemli-e a felnőttek bizalmát. Szabó Magda kitűnő regénye az igazi születésnap történetét meséli el a fiatal lányolvasóknak.

„Íme, a gazdagok valóban eltérnek az átlagtól. Átlagon felül habzsolják az életet, száguldoznak, költekeznek, szeretkeznek és gyűlölnek. Remek stílusban.” "Mi az okat, hogy a Föld 58 országának 310 millió nézője imádja utálni J. R. Ewingot?" Texas olajmágnásai szeretnek, áskálódnak és ármánykodnak a képernyőn – és kötetünk lapjain.

Ebben a könyvben azoknak a halaknak az életmódját és horgászatát ismertetik a szerzők, amelyekkel e keresett sorozat eddigi kötetei nem foglalkoztak. A következő 22 halfajról van szó: sebes és szivárványos pisztráng, pénzes pér, dunai galóca, fejes domolykó, balin, kősüllő, sügér, fekete sügér, angolna, menyhal, törpeharcsa, márna, kecsege, paduc, jászkeszeg, compó, kárász, ezüstkárász, amur, fehér és pettyes busa. Ezeknek a halaknak összességükben nagy a horgászati jelentőségük, ezért dolgozzuk fel az anyagot egy kötetben.
A könyv szerkezeti felépítésében, élvezetesen olvasmányos tárgyalásmódjában követi elődeinek példáját, s minden bizonnyal épp olyan gyorsan megtalálja majd útját az olvasóhoz, mint a sorozat már megjelent, kivételesen népszerűnek bizonyult kötetei.

Kiadó: Evangélium Kiadó

Budapest

Terjedelem: 116

Kötés: puhatáblás

Állapot: használt, jó állapotú

„Itt ​az ideje, hogy komolyan felfigyeljünk Szilvási Lajosra. Olyan íróról van szó, aki minden idegszálával napjaink problémaköréhez kötődik. S talán éppen ezért olyan népszerűek művei, főleg a fiatal olvasók körében…” Így kezdte ismertetését egyik legnagyobb napilapunk kritikusa Szilvási Lajosnak erről a könyvéről, melyet rövid időn belül a második kiadásban bocsátunk az olvasó elé. Kinek a sorsa? – kérdezi a regény már a címében is, és az olvasó, miután elolvasta, meggyőződéssel mondhatja: rólam, terólad és még oly sok mai harminc-negyvenévesről, aki előtt a felszabadulás nyitotta meg a tanulása, a tehetségének megfelelő emberi fejlődés útját. Egy fiatal mérnök életútját ábrázolja a szerző egy kis dunántúli falutól a kisvárosi papi gimnáziumon, majd a maguk teremtette népi kollégiumon át a szovjet egyetemig s onnan haza, épp 1956 viharos októberében. A hazatérés időpontja sejteti, a diploma megszerzése nem elég ahhoz, hogy ezentúl simán hajózhasson az érvényesülés és az egyéni boldogság révébe; most következik az igazi küzdelem tudása elismertetéséért is, de legfőképpen saját, kétségek közt őrlődő gondolkozásának megtisztításáért. Szilvási kezdettől fogva jól érzékelteti hőse sorsában a napi politika áramlását, a társadalmi változásokat, az eredményeket és buktatókat. A fiatal mérnök kommunista, és kommunista meggyőződését oly sok tévelygés, kétkedés és gyötrődés után is szilárdan vallja. Ezért találhatja meg végül a lelki békét is magával hozó, igazán alkotó munkaterületet, s lesz ereje ahhoz is, hogy – saját hibáját belátva – másodszor is megküzdjön a hozzá méltó lány szerelméért.

Fűben-fában orvosság – tartották a régiek. És valóban! Erdőn, mezőn, kertben, árokparton varázsfüvek, csodás erejű fák élnek, amelyek ősidők óta gyógyítanak embert, állatot. Táltosok, varázslók, javasasszonyok réges-régi tudománya volt a gyógyító növények ismerete, de miért ne tekintenénk be mi is titkaikba? Miért ne ismernétek fel levelekben, gyökerekben, virágokban ti is a gyógyítót, a nyugtatót, a csillapítót? Ez a kis könyv – amely már második kiadásban jelenik meg –, Gaal Domokos rajzainak segítségével megtanít a füvek-fák nyelvén, hogy biztos kézzel gyűjthessétek a nem mérgező gyógynövényeket, és ne nyúljatok a mérgesekhez.

„Hajnalban orosz őrjárat közelíti meg a magyar arcvonalat. Az őrjáratot lengyel dzsidás tiszt vezeti. Kérem a magyar parancsnokot, hogy honvédei ejtsék foglyul az orosz patrult. Az őrjárat nem fogja védeni magát. Rulikowski kapitány.”

– Bárdos László regényének főhőse valóságos történelmi alak, a cári hadsereg lengyel származású húszéves dzsidás tisztje, aki át akar állni a magyar szabadságharc oldalára, hogy a lengyel légióhoz csatlakozhassék.Az 1848-49-es szabadságharc sok idegen származású tisztje és katonája között különlegesen rokonszenves ez a fiatal lengyel, aki egy nagyváradi temetőben, egyszerű sírkő alatt nyugszik.

Graham ​Greene új regényének színhelye ismét a szerző kedvelt Dél-Amerikája: a ködös, párás, forró trópus, a poros és unalmas kisváros. A fordulatos történet szinte napi aktualitású; akár hírlapi esemény is lehetne. A főhőst, a címben szereplő tiszteletbeli angol konzult gerillák rabolják el – tévedésből, az amerikai nagykövet helyett. Noha az elkeseredett forradalmárok tudták, hogy konzul „értéke” elenyésző a nagykövetéhez képest, nincs más választásuk, mint az ő személyét felhasználni céljaikra; kikényszeríteni a tábornoktól a bebörtönzött hazafiak szabadon bocsátását. A tiszteletbeli konzul akár összegezése is lehetne Greene életművének. A forradalmárrá lett volt papban; a forradalmakban csalódott, közönyössé züllött orvosban; és a részeges, vén konzulban Greene élesen és nagy erővel megrajzolt alakokat teremt, amelyek a regény végsőkig feszített nagy jeleneteiben könnyűszerrel képesek hordozni a szerző súlyos mondanivalóját: az elnyomottak jogairól, a szeretetről és a szerelemről, az élet és a halál értelméről.