500 Forintos sarok

Teleki Blanka leányneveldéjéből Bérczy Veronikát, a tizenhat éves hajadont édesanyja hazaviszi, majd továbbutaznak Pozsonyba, Besztercebányára. A leányt megrendíti első szerelmi csalódása, de aztán annál gyöngédebb szívvel ápolja Sándort, a sebesült honvédtisztet. Ugyanis mindez 1848 tavaszán történik, a várva várt báli vigasság elmarad az események forgataga miatt, viszontagságos hónapok és évek következnek. A két fiatal szerelme mégis beteljesül, összeházasodnak, gyermekük születik: addigra azonban a szabadságharcot leverték már, a kalandos sorsú, vitéz Sándornak, Görgey egykori futártisztjének bujdosnia kell. Hogyan sikerül egymásra találniuk az elnyomatás komor időszakában? Erről szól ez a kedves, szép regény.

Nem tudom pontosan, hány évesek lehettünk, de már mindnyájan kiábrándultunk egy-két ideálunkból és így tapasztalt férfiaknak hittük magunkat. Kezdtük lenézni a „mindig nyavalygó, nyafka, anyás” lányokat. Ekkor egy igazi pesti fruska érkezett nyaralni a mi kis városunkba. Csinos, elegáns, bátor fellépésű, éles nyelvű, hetyke járású sok mozit és színházat látott, nagyszerűen táncoló pesti fruska. Csakhamar körülötte forgott az egész gimnázium, ő pedig nagy fölénnyel ugratott valamennyiünket, sorra mindenkinek kiadta az útját, mondván, hogy neki egy vidéki fiú – smafu. No, erre aztán a vidéki fiúk meg a vidéki lányok összefogtak, hogy megmutassák, ők is tudnak valamit… Így kezdődött az a dolog, amiből az író vallomása szerint A pesti lány megszületett.

John ​Nordyke, a Yale egyetem huszonegy éves biológia szakos hallgatója hajnalban ébred egy zaire-i falu szélén, Bumbától északra. Megfordult izzadságtól nyirkos hálózsákjában… Nyugtalanul aludt; ahogy föltápászkodott, gyöngének érezte magát, szédült. Határozottan
rosszabbul volt, mint előző este… Maláriám van, gondolta, bár megelőzésül gondosan szedte a klorokinolin-foszfátot… Bizonytalan léptekkel bement a faluba, és érdeklődött, hol találja a legközelebbi klinikát. Egy vándorlelkésztől megtudta, hogy a néhány kilométerre keletre fekvő városkában, Yambukuban működik egy belga missziós kórház…" Az amerikai fiatalembernek azonban nem maláriája volt: a titokzatos Ebola-kór végzett vele. Hasonló sorsra jut több más beteg is, de nem az elmaradott trópusi tájakon, hanem az Egyesült Államok legmodernebb nagyvárosaiban, sőt: legkorszerűbb klinikáin. Az egyre dühödtebben tomboló, rejtélyes járvány megfékezésére a legkiválóbb szaktekintélyek fognak össze: orvosprofesszorok, biológusok,
járványkutatók. És magánnyomozásba kezd a becsvágyó, fiatal orvosnő, Marissa is. Vajon milyen eredménnyel?

A regényirodalom egyik legmegrendítőbb, felejthetetlen alakja Jane Eyre, Charlotte Bronte remekművének ifjú hősnője. A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az o tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést. S mire az olvasó a regény végére ér, a hősnővel együtt örül a rendíthetetlen hűség jutalmának: a tiszta szerelem diadalának.

Willi Bredel „Rokonok és ismerősök” című trilógiájának ez az első kötete egy hamburgi munkáscsalád életén keresztül a német munkásosztály sorsát mutatja be 1870-től 1914-ig. A szerző nagy szeretettel ábrázolja harcoló, dolgozó munkásalakjait, finom eszközökkel leplezi le a szocdem-párt és a szakszervezeti vezetők paktálását a német tőkével. A regényből nyilvánvalóvá lesz, hogy a német népnek semmi köze sem volt azokhoz a háborúkhoz, amelyekbe vezetői belehajtották.
Bredel írásművészetét dicséri, hogy minden alakja él és elevenen marad meg az olvasó emlékezetében. Ez az élettel teljes írásművészet egyúttal erősíti népünk eggyéforrottságát a német dolgozókkal, akik a világ békeharcában ma oly fontos szerepet visznek.

E könyv főhőse, a derék, vidám Palócz Vera olyan, mint a többi hasonlókorú társa. Bizony, neki is hevesebben dobog a szíve, ha alkalma van személyes megismerni egy divatos színészt vagy karmestert. Aztán, ha egy szívélyes mosolyt, vagy komoly szót kap tőlük, máris szerelemről ábrándozik… Palócz Veránál az ábrándozásnak az a vége, hogy levelet ír. Csakhogy a levélnek különös sorsa lesz – hogy mi, azt a regényből tudja meg az olvasó.

Amikor ​ a fasizmus uralomra jutása lehetetlenné tette Anna Segher számára is, hogy hazájában éljen és alkosson, hosszú hányattatás után Mexikó, az akkor a demokratikus fejlődés útjára lépő Mexikó volt az az ország, amely a vándort befogadta. De hiába választotta el egy fél világ régi hazájától és a hamarosan lángban álló Európától – az írónő akkor és ott is minden gondolatával otthon járt, mindent leírt szavával az antifasiszták, a becsületes németek harcát igyekezett segíteni. Gyönyörű lírai emléke ennek az időnek önéletrajzi vallomása, A halott lányok kirándulása, amely a kaktuszok szegélyezte mexikói országútra varázsolja egy régi-régi iskolai kirándulás emlékét, felvillantva a hosszú szoknyás, hosszú copfos leányalakok majdani – azóta szintén múlttá vált – jövőjét.
A mexikói idők élményei, emlékei, benyomásai később értek novellákká. Anna Seghers egy kis népcsoport kálváriájával érzékelteti az egész nép történelmi útját, a kegyetlen hódítástól az önálló nemzeti létet és felemelkedést ígérő Cardenas-korszakig. Majd még mélyebbre néz: két ember, egy tudatlan, gyönge és mégis erős leány, Crisanta, és egy szegény falusi fazekas személyében állít örök emléket azoknak az egyszerű embereknek, az oly sok megpróbáltatást elviselt mexikói indiánoknak, akik valóban az írónő otthonává tették a világégés idejére Mexikót.

„Íme, a gazdagok valóban eltérnek az átlagtól. Átlagon felül habzsolják az életet, száguldoznak, költekeznek, szeretkezek és gyűlölnek. Remek stílusban.” Time
„Mi az oka, hogy a Föld 58 országának 310 millió nézője imádja utálni J. R. Ewinget?” People Magazine
Texas olajmágnásai szeretnek, áskálódnak és ármánykodnak a képernyőn- és kötetünk lapjain.
A világ leghíresebb televíziós sorozata a Dallas.

Közvetlenül a Nagy Honvédő Háború előtt, a finn-szovjet háború idején játszódik Gajdar egyik legnépszerűbb, legolvasottabb könyve, a Timur és csapata. Timur és barátai titokban segítenek a hadba vonultak családtagjainak. Titokzatosságukból bizonyos bonyodalmak támadnak: a városka lakói összetévesztik őket legádázabb ellenségeikkel, az utcagyerekek csapatával. Hogyan küzdenek meg ellenfeleikkel s a rájuk zúduló rágalmakkal, erről szól Gajdar izgalmas, romantikus regénye.

„Mihelyt ​a sziklához ért, meglátta az idegeneket. Hárman voltak, német egyenruha volt rajtuk, hasonló ahhoz, amilyet az Afrikai Hadtest katonái viseltek. – De mi az ördögöt keresnek itt? – kérdezte magában Ed. A választól újra meglódult a szíve. Emlékezett rá: mielőtt a gépfegyverek tüzet nyitottak, látta a kerék- és abroncsnyomokat. Német támadás, ez történt Charóban! Egy istenverte német támadás! Grippernek fikarcnyi kétsége sem volt afelől, hogy az Egyesült Államok felé tartanak. Miként jutottak el Charógi, az most nem érdekes. A lényeg, hogy itt vannak, hogy nyilván be akarnak hatolni az Egyesült Államokba, és hogy neki vissza kell jutnia Blissbe, figyelmeztetni Hanahant: vessen véget a hadgyakorlatnak – mert már megkezdődött az igazi háború…” .. és Ed Gripper, az amerikai hadsereg ezredese elindul, hogy hazajusson Mexikóból, ahol lelőtték felderítő repülőgépét. Meg kell küzdenie a fáradtsággal, a sivatagi éjszaka hidegével, a betolakodókkal, néhány ellenséges helybelivel, végül saját hazája határőreivel és rendőreivel is, hogy eljuttassa a megfelelő helyre a hírt, amely sohasem kerülhet nyilvánosságra. A sivatagi kommandónak nem szabad célba érnie!