Regény

Fordulatokban gazdag, lebilincselő olvasmányt tart kezében a kedves olvasó. Nem csoda, hiszen a történetet maga az élet írta: Mikszáth Kálmánnak, a magyar kritikai realizmus atyjának különös házasságát írta meg ebben a regényében Kertész Erzsébet. A könyv igazi főszereplője mégsem Mikszáth, hanem Mauks Ilona, akinek sorsát gyermekkorától végig követhetjük, megismerve a kor vidéki társadalmának szokásait és életét. Kettőjük történetéből semmilyen romantikus elem nem hiányzott, hiszen Mikszáth megszöktette a menyasszonyt, titokban házasodtak össze, majd elváltak – de évek múltán ismét összekötötték az életüket. Mauks Ilona visszaemlékezéseit és levelezését is felhasználta az írónő, izgalmas könyvéből hiteles benyomásokat szerezhetünk a kor irodalmi életéről is.

Magyarország, ​vadkelet. Kurvák, stricik, művészek, gengszterek, a semmiből vagyonokat építő üzletemberek – és egy nő, aki mindent elér, amit akar, de semmit se kap meg, amit szeretne. Ruby öl, lop, hazudik, hol tettes, hol áldozat; kurvákat futtat, milliomos lesz, dolgozik a rendőrségnek, az alvilágnak, százszor padlóra kerül, és újra meg újra feláll. Időnként megkísérti a szerelem, de a boldogság mindig kicsúszik a kezéből. Önálló, független, ám sohasem szabad. A testével csinál pénzt, a pénz pedig új lehetőségeket nyit előtte, ám a kör ezzel bezárul. Legfeljebb gazdag lehet. Más kitörési pont nincs számára. Mátéffy Éva költő, pszichológus, tanár, PR-menedzser. Első tárgyalására a kiadóba szemüveges, szolid értelmiségiként érkezett. Második alkalommal elegáns üzletasszonyként, kigyúrt testőrrel az oldalán. Szerződése aláírására bőr miniszoknyában és szegecsekkel kivert bőrdzsekiben. Kiismerhetetlen, hol naiv, hol kihívó, hol titokzatos figurája visszaköszön első regényében is, mely a magyar líra legszebb hagyományait, a francia erotikus irodalom legkeményebb alkotásait és a kelet-európai alvilág zárt univerzumának értő leírását ötvözi egységes egésszé.

Orsika nem más, mint Kanizsai Dorottya nagyasszonynak, a mohácsi gyásztér temető angyalának unokahúga. 1526-ban árvaságra jut, tizennégy éves korában férjhez adják egy szegény királyi titoknokhoz. Nádasdy Tamáshoz. A művelt, nagyravágyó férfi Parnasszust, magyar Wartburgot szeretne felvirágoztatni Sárvárból, de a király hívására el kell hagynia otthonát, terveit, hitvesét. A még szinte gyerek asszonyka ragadja magához a nemes feladatot, megtanul írni, olvasni, latinul is, messze földön híres kertészetet nevel, tudósokat gyűjt udvarába, köztük Sylvester Jánost, és Dévai Bíró Mátyást, létrehozza a sárszigeti nyomdát, Buda elvesztésekor 1514-ben teszi le Orsika a nemzet asztalára az első magyar könyvet, a vigasztalás szózatával.

Bálterem, ragyognak a fények. És az ellentét: vidéki kastély, öreg fák lombjai tartják örök árnyékban. Íme, ezeken a helyszíneken lángol fel az a vad szenvedély, mely Amanda Quick új művének szereplőit örvényszerűen irányítja egymás felé. Prudence tudta, hogy nem illendő dolog éjnek évadján lakásán felkeresni egy férfit. Különösen kockázatos, ha az a férfi éppen a Bukott Angyal, Angelstone earlje. De Prudence-nek nem volt más választása, ha meg akarta kímélni forrófejű fivérét egy végzetes párbajtól. Prudence és Sebastian sorsa ezen az éjszakán végzetszerűen kapcsolódik össze.

A magyar népmesék és Tolkien világának találkozása

Kosánc egy igazi mesebeli kis falu, ahol jóravaló emberek élik derűs mindennapjaikat. Azonban a legenda szerint a Kosánc felett magasodó Jeripusz hegy szívében alvó gonosz százévente felébred, és elragadja a falu legszebb lányát. Történetünk épp egy ilyen időszakra esik – ám mikor a szépséges Virág Eszter eltűnik, többen is megmentésére indulnak, köztük Balambér, a falu legkedvesebb fiatalembere, és a belé reménytelenül szerelmes Anna. Kalandos útjuk tele van furcsa lényekkel, véletlen találkozásokkal, rejtélyekkel és meglepetésekkel. Vajon Balambér kiállja a próbákat? Anna áldozatai megmenthetik a fiút és a küldetést? S mit csinál eközben a Jeripusz hegy szívében Eszter?

Magyar Katalin magával ragadóan izgalmas története először 1987-ben jelent meg a Móra Könyvkiadónál, most új köntösben, Nemes Anita illusztrációival fedezhetik fel az olvasók ezt a rejtett kincset.

Teleki Blanka leányneveldéjéből Bérczy Veronikát, a tizenhat éves hajadont édesanyja hazaviszi, majd továbbutaznak Pozsonyba, Besztercebányára. A leányt megrendíti első szerelmi csalódása, de aztán annál gyöngédebb szívvel ápolja Sándort, a sebesült honvédtisztet. Ugyanis mindez 1848 tavaszán történik, a várva várt báli vigasság elmarad az események forgataga miatt, viszontagságos hónapok és évek következnek. A két fiatal szerelme mégis beteljesül, összeházasodnak, gyermekük születik: addigra azonban a szabadságharcot leverték már, a kalandos sorsú, vitéz Sándornak, Görgey egykori futártisztjének bujdosnia kell. Hogyan sikerül egymásra találniuk az elnyomatás komor időszakában? Erről szól ez a kedves, szép regény.

„Elizabethnek gyermekkori lovaglásai villantak fel emlékezetében, a boldog száguldások, majd a végzetes reggel, amikor a baleset érte. Azóta nem ült lovon, azóta nem érezte a hajnalok csípős ízét, azóta nem fogta el az a könnyű, boldog mámor, amit a mozgás öröme nyújt. Akkor kezdődött el fogolyélete…”
A sápadt, sötét hajú lány, akit betegsége az ágyhoz köt, valóban a Wimpole Street foglya – s ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebb a reménye arra, hogy valaha is kiszabaduljon a komor falak közül. Nemcsak lehetősége, de ereje sincs a szökéshez. Nem tud, vagy nem akar megküzdeni apja zsarnoki hatalmával. Egy napon mégis megtörténik a csoda…
Kertész Erzsébet egyik legsikeresebb életrajzi regénye híven és bensőségesen számol be a finom hangú, mélyen érző angol költőnő, Elizabeth Barreth-Browning romantikus fordulatokban bővelkedő sorsáról.

A RABSZOLGASORS, ez a nagy sikerű brazil tv-filmsorozat évek óta lázban tartja a világot, a tv-nézőknek azt a részét, akik fogékonyak az olyan édesbús, egzotikus történetekre, mint az Isaura, a rabszolgalány. 1875-ben, a rabszolgatartó, császári Brazíliában vetette papírra ezt a regényt Bernardo Guimarães (1825-1884), egy akkor ismert brazil költő és író, aki a kor, Victor Hugo és Jókai szenvedélyes modorában mondta el ezt a megható, szerelmes mesét, mely akkoriban hatásosan hallatta nemes, emberbaráti szavát, és most több mint egy évszázad múltán a magyar olvasóhoz is eljutott.

A regényirodalom egyik legmegrendítőbb, felejthetetlen alakja Jane Eyre, Charlotte Bronte remekművének ifjú hősnője. A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az o tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést. S mire az olvasó a regény végére ér, a hősnővel együtt örül a rendíthetetlen hűség jutalmának: a tiszta szerelem diadalának.

A ​zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”

A pártába fonnyadt Csajági Apollónia kisasszony balatonboglári úri lakába 1910 nyarán sudár-szép fiatal özvegyasszony érkezik négy eleven gyermekével. A féktelen temperamentumú süvölvények temérdek galibát okoznak, mígnem egy titokzatos fiatal ember bűvkörébe kerülnek, és egy csapásra megváltoznak. A gyermekek bálványa a mamára sincs hatás nélkül, de ekkor megjelenik a színen Angéla, a ragyogó, fiatal pesti színésznő! Hogy egymásra találnak-e két egymásnak teremtett ember, sikerül-e a gyerekeknek egyszerre anyát és apát találniuk, erről szól Thury Zsuzsa sok szívvel, gazdag kedéllyel és finom arányokkal megalkotott regénye.

Eljátszottunk már a gondolattal, hogy mit csinálnánk, ha kiderülne, az eddig édesapánknak, édesanyánknak hitt emberek nem is a vér szerinti szüleink? Juszuf életét fenekestől forgatja fel a hír, egyszerre hagyja ott családját, Istenét, és kezdi megkeresni gyökereivel együtt a saját útját is. Maga sem gondolta, hogy ez az út ennyi kiszámíthatatlan kanyart és megdöbbentő fordulatot tartogat.

Bepillanthatunk Rákóczi fejedelem udvarába, a labanc–kuruc csatározásokba és a puskaporfelhő mögött zajló szerelmi játszmákba, miközben felmerülnek olyan kérdések is, mint hogy hányféle sors juthat egy nőnek a 18. században, vagy hogy átok, esetleg adomány, ha van, amihez a férfiaknál is jobban ért egy lány? Kitörölhetjük a múltunkat? Kitéphetőek az emlékeink?