Regény

Violet nem vágyik másra, csak hogy Lincolnnal lehessen. De a fiú olyan súlyos titkot rejteget, amely bármikor szétszakíthatja őket. És persze ott van Phoenix is. A lenyűgöző és kifürkészhetetlen srác, aki azonban mindig a lány mellett áll.

A világosság és a sötétség örök küzdelmének csapdájában vergődve – ahol az angyalok bosszúra szomjaznak, és az emberek hősként harcolnak – Violetnek el kell döntenie, mekkora áldozatot hajlandó hozni. És kiben bízhat…

A rossz döntés nem csupán az életébe kerülhet, hanem a végzetébe is.

Budai Rebeka élete tizenhat évesen fenekestül felfordult, amikor posztolt a barátja falára egy szemrehányó, egy szál gitáros dalt, a Késtélt.
Azóta ő Bexi, aki immár a második lemezén dolgozik, a dal ugyanis óriási sláger lett és országos hírnevet hozott számára.
Körte, a tetoválóművészből avanzsált menedzser épp egy tévés fellépést szervezett le a Pop/Rock sztár leszek! döntőjébe, ahol Beki a legesélyesebb versenyző duettpartnere lesz.
Nagy Márk nemcsak az énekhangjával, hanem külsejével is belopta magát a női nézők szívébe, de Bekivel már nehezebb dolga lesz…

Gond van a paradicsomban…

Jemma, amióta csak az eszét tudja, a tökéletes nászutat tervezi. Kéthetes menedék egy ötcsillagos üdülőhelyen a Maldív-szigeteken, luxus villákkal, személyi inassal és teljes visszavonultságban.

Paradicsominak kellene lennie, de rémálommá válik.

A férfi ugyanis, akihez egy héttel ezelőtt feleségül ment, nyomtalanul eltűnt a szigetről, és a tökéletes új élet épp ilyen gyorsan tűnik el Jemma szeme elől.

Ez hogy történhet meg mindazok után, amin együtt keresztülmentek? Létezik valaki a szigeten, akiben a fiatal nő megbízhat? És mindenekelőtt – hová ment a férje?

Bizonyos ​ajtókat sohasem szabad kinyitni

London, 1799.
A 21 éves Dora Blake nagybátyjával él az egykor a szülei által vezetett régiségbolt felett. A lány ékszerészi pályáról álmodozik, ám nagybátyja teljesen más életet szán neki, olyat, amelyben semmi szerepet sem kap tehetsége és szülei által gondosan ápolt műveltsége. Amikor egy titokzatos ógörög váza érkezik a nagybátyja által lezüllesztett boltba, Dora egy fiatal antikvitásszakértő, Edward Lawrence segítségét kéri. A váza eredetének feltárásától Edward a tudományos karrierjének beindítását, Dora pedig szülei egykori boltjának újbóli felvirágzását és a viszolyogtató nagybátyjától való menekülést reméli, ám egyikük sem áll készen az antik tárgy valódi titkaira.
Edward felfedezései nyomán Dora kénytelen megkérdőjelezni mindent, amit eddigi életéről, családjáról és a valóságról gondolt, és rádöbben, hogy bizonyos ajtókat sohasem szabad kinyitni…
Susan Stokes-Chapman regénye magával ragadóan fonja össze a történelmet és a mitológiát. A Pandóra a remény, a szerelem és a végzet lenyűgöző története.

A Madách Színház állította színpadra a Szerelmes Shakespeare című komédiát, amelynek szövegkönyvét ezúttal az olvasóközönség is megismerheti, Szabó T. Anna fordításában.

William Shakespeare, London színházvilágának ifjú reménysége 1593 nyarán kétségbeesve szembesül azzal, hogy írói válságba került, és képtelen befejezni új darabját, a Romeo és Juliát. Mecénások, színigazgatók várják türelmetlenül a művet, ám ihlet nélkül nem jönnek új gondolatok, múzsa nélkül pedig nincs ihlet. Ekkor találkozik Viola de Lessepsszel, és első látásra beleszeret. A színészetről régóta ábrándozó Viola főszerepet kap a darabban, és lelkesen próbálja Romeo szerepét. Ez azért érdekes, mert abban az időben nő nem léphetett színpadra. Közben a fiatalok szerelme is beteljesül, boldogságuk azonban nem tart sokáig, mert Erzsébet királynő kötelezi a lányt, hogy feleségül menjen Lord Wessexhez.

Bexi kezd besokallni a popszakmától. A lehetőség, hogy folytathatja tanulmányait, ráadásul olyasmivel foglalkozhat, amit igazán szeret, miközben megmaradnak neki a barátai, Aszádék, Antiék, Körte és persze a legfontosabb, Nagy Márk… túl szép, hogy igaz legyen.
Azután az őrült hét után a balatoni nyaralóban minden megváltozott, Bexi és Nagy Márk kézen fogva léptek be, hogy együtt nézzenek szembe a kiadó tulajdonosával, de nem biztos, hogy a kapcsolatuk kibírja mindazt, ami rájuk vár.

A Csak Rock a szerző eddig legizgalmasabb regénye. A hanglemezipar és a világsztár-"csinálás" New York-i és londoni műhelyeibe kalauzolja el az olvasót a történet. A szereplők – főként rocksztárok – élete és pályája összefonódik a mindenható és kíméletlen lemezmágnás, Marcus Citroen ambícióival és mamutcége érdekeivel. De ezek a férfiak és nők egymás sorsát is lépten-nyomon keresztezik. A nagy és végső számvetésre a floridai tengerparton, egy hihetetlenül fényűző garden partyn kerül sor. Őrült éjszaka; csillagok ragyognak odafenn, brilliánsok idelenn. A túszdráma utolsó felvonása…
A többi?
Csak Rock…

Morris ​Scott sikeres, fiatal drámaíró. Karrierjét nem kis részben felesége, Harriet szervező-készségének, kitartó támogatásának és pénzének köszönheti. Csakhogy Harriet néhány évvel idősebb nála, sokat betegeskedik, néha leissza magát,és ilyenkor elviselhetetlenül házsártos. Legújabb darabja párizsi bemutatójának előkészítése során Morris megismerkedik egy szép, fiatal, intelligens lánnyal, Alexandrával. Mivel mindketten becsületesebbek annál, hogy a klasszikus szerelmi háromszög kielégítse őket, Morris úgy dönt, elválik a feleségétől. Harriet azonban kínos jelenetet rendez a premier utáni fogadáson, s a veszekedést szállodai szobájukban is folytani akarja. Morris egy váratlan és megmagyarázhatatlan ösztönnek engedve lelöki a balkonról.
Ezzel elkezdődik a fiatal férfi kálváriája. Számtalan kérdésre kell, vagy kellene válaszolnia önmagának. Bűnös-e, és ha igen, hogyan bűnhődjék? Honnan várhat megbocsátást? A világi hatóság azaz a rendőrségre bízza-e a dolgot? Nyújthat-e vigaszt a buddhista szerzetes vagy a keresztény pap? Feledtetheti-e a történteket, ha beáll körorvos apja mellé, és a betegeket látogatja. Nem elég-e bűnhődésnek hogy felesége hajdani szerelme valóságos lelki terrornak veti alá?
Winston Graham a népszerű angol író könyve nem csupán bűnügyi történet – megindító regény az életről, az élet értékéről, a bűntudatról, és az emberi felelőségről

A regény vadromantikus cselekménye, érzelmessége révén nagy sikert aratott. Címszereplője koldusszegény árvalány, akit egy komisz nagynéni nevel, majd beadja a lowoodi árvaházba. Jane tanítói oklevelet szerezve egy gazdag birtokos, Rochester házában lesz nevelőnő. A bonyodalmak viszont főként ezután kezdődnek…A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az ő tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést.

„Mit mondhat el az ember egy huszonöt éves lányról, aki meghalt?
Hogy szép volt. És okos, mint a nap. Hogy szerette Mozartot és Bachot. És a Beatlest. És engem. Egyszer, amikor éppenséggel egy kalap alá vett ezekkel a zenei példaképekkel, és megkérdeztem, mi a sorrend, mosolyogva azt válaszolta: betűrend szerinti. Akkor én is mosolyogtam. De most csak ülök és töprengek, vajon a keresztnevemen sorolt be – mikor is csak Mozart kullog utánam –, vagy a vezetéknevemen, mikor is beékelődöm Bach és a Beatles közé. De az első nem lehetek semmiképp, s ez valami ostoba okból pokolian dühit, mivel világéletemben azt képzeltem, hogy nekem mindenben az elsőnek kell lennem. Tudják: családi örökség.”

Külsőségeiben a szerző a múlt századi nagyepikához hasonlító lassú járású, nehézsúlyú úthenger-regényt írt, amely mindent elér a maga kijelölte nagy időpályán, 1903-tól a második világháború végéig: ország-világrengető történelmi eseményeket, háborúkat, forradalmakat remek városi és vidéki tájképekkel, portrékkal, s közben az orosz gondolkodás eseményeit is, sorsokat, szerelmeket, családok történetét, mérhetetlen szenvedéseket és a lélek független örömeit. Mindezt egy jelképesnek modható, jót-rosszat kemény kontúrokkal elválasztani tudó hős, Zsivago doktor gondolkodásának és magatartásának tükrében. Az ő szelíd és konok egyéniségének a sugárzásában van a regény egyik szenzációja: a másságában. Mert hát ez a regény a közhiedelemmel ellentétben nem újsághír értékű szenzációkkal szolgál. Mélyebb politikáról és bonyolultabb szenzációról van szó.

Nesztelen ​léptű inasok, pattogó tűz a könyvtár kandallójában, fehér damasztabrosz és ezüstkészlet a teázóasztalon, dédanyák képei a galérián – ez Manderley. De baljósan vöröslő rododendronok és temetőket idéző, sápadtkék hortenziák a kertben, a tenger vészjósló mormolása – ez is Manderley. Szertartásos étkezések, vizitek és vendégfogadások, séták a Boldog-völgyben, és készülődés a jelmezbálra – ennyiből áll Manderley lakóinak élete, legalábbis a cselédség meg a garden party szerencsés meghívottai szemében. Ám a mindvégig névtelen főszereplő, az érzékeny idegrendszerű új úrnő híven beszámol ennek az életnek a fonákjáról is: a titkos bűntudatról, a névtelen szorongásról, a rettegésről, ami ugyanúgy elválaszthatatlan Manderleytől, mint a kényelem és a fényűzés. Mert félelem mérgezi az itt élők lelkét: a fiatalasszony a halálfej arcú Mrs. Danverstől fél, még inkább a halott Rebecca kísértetétől – ám valójában attól retteg, hogy méltatlan lesz Manderleyre, és kiűzetik onnan. Maxim de Winter a bűntett leleplezésétől és a botránytól retteg – de lényegében ő is Manderleyt fél elveszteni, mint ahogy Manderley kedvéért tűrte oly soká, néma cinkosként, egy démoni asszony aljasságait. Sejti-e vajon, hogy – bár az igazságszolgáltatástól megmenekült – végül is ezért kell bűnhődnie, s éppen Manderley lángjainál – s vele együtt az ártatlanoknak is?
A Hitchcock-film alapjául szolgáló regény páratlan sikerét, a hátborzongatóan izgalmas cselekmény mellett, bizonyára az is magyarázza, hogy rendkívül finom pszichológiával érzékeltette a harmincas évek Európájának szorongásos életérzését, gyáva meghunyászkodását – s tette ezt 1938-ban, egy évvel a Manderleyk egész féltett világát felperzselő tűzvész előtt.