Szépirodalom

Egy ​olvasóm azt mondta erről a könyvről: az ember nem tudja, mit vegyen komolyan belőle, mit tréfára? És kinek higgyen? okos emberek beszélgetnek – vitatkoznak benne egészségről meg betegségről, idegességről, idegbajról, sőt elmebajról is, szerelemről és gyűlöletről, házasságról és a szexuális élet különféle buktatóiról, a mindennapi élet bosszúságairól, feszültségeiről, szorongásairól; a súlyos kóresetek ismertetései közé váratlanul humoros jelenetek kerülnek: a cammogó villamos, a gerlék és tyúkok szerelmi élete, a kiskocsma meg a cimbalmosa, mindez Hamlet idézetekkel tarkítva – hát mondja meg író úr, miféle könyv ez? Tudományos vagy szépirodalmi? – Asszonyom, válaszoltam kissé zavartan, nem szívesen vonnék határt e két műfaj közé. Pontosan arra törekedtem, hogy a tudományosnak is tekinthető témát irodalmi formában adjam elő. Mentségemül szolgáljon, hogy e műfaj-keverésben neves elődeim vannak, és nem is vagyok bizonyos abban, hogy az élet mindennapos jelenségeiről – mert hisz ilyenekről szól a könyv – okvetlenül másként kell írnia a tudósnak, mint a szépírónak. Hogy a dialógusokban szereplők nézetei olykor ellentmondóak, s nem mindig állok egyértelműen az egyik vagy a másik pártjára? Vegye tekintetbe asszonyom, hogy mindegyik én vagyok: a szereplők saját aggályaimat, megfontolásaimat, ismereteimet és kételyeimet juttatják kifejezésre. s egyben persze az olvasóét is, akit magam elé képzelek, s megpróbálok választ adni kérdéseire: úgy is, mint hajdan gyakorlatot szerzett elmeorvos, de nem kevésbé úgy, mint író. Kérem, ne válassza ketté az elválaszthatatlant, és ne restelljen a tudományos könyvben jóízűen kacagni azon, ami mulatságos – helyenként önmagán is, ha majd magára ismer.
Benedek István

Hegedűs Géza Palota a hegytetőn című regénye egy fiatal építész, György történetét meséli el, aki a két világháború közötti Magyarországon próbálja megtalálni helyét a világban. A regény központi szimbóluma a hegytetőn épülő palota, amely György álmait és vágyait testesíti meg, ugyanakkor az emberi kapcsolatok, a társadalmi ellentétek és a belső vívódások jelképe is. A mű a magánéleti és szakmai küzdelmeket állítja középpontba, miközben bemutatja az építészetben rejlő művészi és spirituális törekvéseket.

A művek szerzői: Bereményi Géza, Csurka István, Hernádi Gyula, Illyés Gyula, Németh László, Ördögh Szilveszter, Szabó Magda, Száraz György

A Kötéltánc ​után Karinthy hosszabb ideig nem ír regényt. Tizenkét év múltán 1935-36-ban viharos gyorsasággal két újabb „utazás” történetét veti papírra. A két könyv között – mindkettő 1937-ben jelent meg – az élet és a halál relatvitásának gondolata illetve élménye teremt erős belső rokonságot. (A kapcsolatra Karinthy is felhívja a figyelmet mindkét műve előszavában.) Mégis a Riport illetve az Utazás az életmű két szélső pólusán helyezkedik el, két ellentétes lehetőségét teljesíti be.
A Mennyei Riport Karinthy legfantasztikusabb vállalkozása: erőteljes vonalakkal határolt alaprajza szerint Dante újra-kötése a huszadik században. Ahogy a firenzei száműzött a kereszténységet megsejdítő Vergiliusszal, az életen túli lét modern vándora, a Riporter, az újkor enciklopédistájával, Diderot-val járja végig a túlvilág köreit: a változtathatatlan múlt Poklát, a Purgatóriumot, azaz a szabadság (itt: a szubjektum, a vágyak és elképzelések szabadsága) birodalmát, hogy útja végén, túl gondolaton és cselekvésen, a mindent magába ölelő Egyetlen Lénnyel találkozzon. A bergsonizmus, a mélylélektan, a modern fizika eredményeit, a történelem friss tanulságait összeolvasztó új kozmológia természetesen nem születik meg a regény lapjain: a Dantééhoz hasonló egységes világkép a huszadik században nem élhető át. A Mennyei Riportban éppen a töredezettség az izgalmas, a koncepciót megtorpedózó ötletek szüntelen robbanása, a hol pátoszossá lendülő, hol gúnyos, sőt alpárian újságírói hang: a nyugtalankodó ma közvetlen jelenléte az állítólag változatlan örökkévalóságban.
A Mennyei Riport fanatasztikumával és pátoszával ellentétben az Utazás a koponyám körül Karinthy leghiggadtabb könyve; nem sci-fi, inkább a tényregény előfutára és klasszikusa. Itt maga a tény fantasztikus, az agyműtét és a vállalkozás: az operált riportja a műtőasztalról, a pontos, mondhatni egzakt beszámoló a hírhedt műtétről, amelynek során – mint előszavában Karinthy ironikusan közli: – „személyesen volt módomban a »Mennyei Riport« tényállásait legalább annyiban ellenőríznem, amennyire az országról fogalmat kaphat, aki eljutott egészen a határáig”. A pályakezdő Így írtok ti mellett az Utazás lett Karinthy legnagyobb írói sikere, máig legnépszerűbb műve.

A Nobel-díjas guatemalai Asturias életműve egyetlen hatalmas prózavers. Ezekben a novellákban – akárcsak regényeiben – szintén együtt van jelen a rokon végleteket, a mágikus indián népiesség és a modern, franciás szürrealizmus látomását egyesítő költő és a korunk történelmi-társadalmi tapasztalatain edződött elbeszélő.
Víkend Guatemalában című gyűjteményét a keserűség íratta vele. Kemény, indulatos történetek panaszolják el benne, hogyan fojtották meg idegen hatalmi érdekek 1954-ben a szabad Guatemalát.
Ezeket a dacos és fájdalmas írásokat szerencsésen egészítik ki a nemrégiben keletkezett Lida Sal tükre mitikus hangulattal átszőtt, szép indián legendái, prózai balladái, és együttesen költik újjá a nagy Asturias-regények bűvös világegyetemét.

A művek szerzői: Csurka István, Hernádi Gyula, Illyés Gyula, Németh László, Sütő András, Szabó Magda

Gordon Parker The Darkness of the Morning című könyve a gyász, veszteség és érzelmi zűrzavarok összetett témáival foglalkozik. A cím valószínűleg arra a metaforikus sötétségre utal, ami gyakran körülveszi az embereket a nap első óráiban, amikor az elkeseredettség és a magány érzései fokozódhatnak. A cím egy olyan személyes küzdelemre utalhat, amely során a nehéz érzelmek és tapasztalatok kerülnek előtérbe, és talán egyben egy fényt hozó útról is szó van.

A művek szerzői: Ágh István, Banos János, Baranyi Ferenc, Bárdosi Németh János, Bede Anna, Bella István, Bisztray Ádám, Boda István, Bolgár György, Csanádi Imre, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Demény Ottó, Dobai Péter, Erdélyi József, Fodor András, Garai Gábor, Gergely Ágnes, Hajnal Anna, Hajnal Gábor, Hatvani Dániel, Héra Zoltán, Hidas Antal, Illyés Gyula, Jánosy István, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Kalász László, Kalász Márton, Kálnoky László, Károlyi Amy, Képes Géza, Keresztury Dezső, Kiss Anna, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kiss Tamás, Kormos István, Ladányi Mihály, Lator László, Mátyás Ferenc, Marsall László, Mezei András, Nagy László, Oravecz Imre, Orbán Ottó, Pákolitz István, Parancs János, Pilinszky János, Puszta Sándor, Raffai Sarolta, Rákos Sándor, Ratkó József, Rónay György, Simon István, Simonyi Imre, Sipos Gyula, Solymos Ida, Somlyó György, Soós Zoltán, Szécsi Margit, Székely Magda, Szepesi Attila, Takács Imre, Takács Zsuzsa, Takáts Gyula, Tamás Menyhért, Tamkó Sirató Károly, Tandori Dezső, Toldalagi Pál, Tornai József, Tóth Bálint, Tóth Endre, Tóth Eszter, Utassy József, Vas István, Vasadi Péter, Veress Miklós, Vészi Endre, Vihar Béla, Weöres Sándor, Zelk Zoltán

„Születtem Budapesten, a kilencvenes évek vége felé, így ha jól számítom, még közelebb járok a hetvenhez, mint a noylcvanhoz. Családi okmányaim, születési bizonyítványom s keresztlevelem is Budapest ostroma idején lebombázott házunk romjai alatt elvesztek, az azóta eltelt három évtized alatt másolatokat szerezni, úgy látszik, nem volt időm” – kezdi elbeszélést, vallomását Déry Tibor regényének hőse, az idős budapesti író. Amit elbeszél – önmagának beszéli el –, az a világirodalomban meglepően ritkán szereplő tárgy: az öregedés folyamata. Nemcsak fájdalommal és halálfélelemmel, hanem valamilyen furcsa, kaján luciditással figyeli írásának legfőbb témáját, önmagát: hogyan meszesedik maga az agyvelő is, hogyan alakulnak ki rigolyái, hogyan lobban fel benne – mégis! – a vágy az új gyönyörök, új szerelem, talán a halhatatlanság iránt, hogyan ismerkedik meg menyével, egy szép, fiatal lánnyal, aki felszítja benne a betemetettnek hitt szenvedélyeket, utoljára, a végső, néma csönd előtt.

Kiadó: Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1956 

560 oldal · ISBN: 963150257

Kötés: keménytábla védőborítással

Állapot: használt, jó állapot

A G. Hajnóczy Rózsa Bengáli tűz Három év története című könyv egy izgalmas regény, mely a szerző három évének eseményeit mutatja be a XVII. századi Magyarországon. Az alkotásban a történelmi események és a szereplők életének sodró lendülete teszi lélegzetelgővé az olvasmányt. A regény főként a középkori kálvinista Magyarország történéseiről mesél, és a szerző mesterségesen felépített világa hűen tükrözi a korabeli életet és mentalitást. A könyv nagysikerű, tartalmas olvasmány lehet mindazoknak, akik érdeklődnek a magyar történelem, irodalom és kultúra iránt. A termék cikkszáma: 0112000.

Klasszikus Regénytár - Erős, mint a halál (Maupassant), A halhatatlan (Daudet)

Ez az 1911-ben a Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.T. által kiadott kötet két híres francia szerző művét tartalmazza.

• Guy de Maupassant: Erős, mint a halál 
• Alphonse Daudet: A halhatatlan 

A könyv a Klasszikus Regénytár sorozat része, amelyet a magyar könyvkiadás a világirodalom jelentős alkotásainak bemutatására indított. Elegáns kötése és időtálló tartalma miatt értékes darab.