Szépirodalom

„Pesti regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás” – írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta – 1913 óta – hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk „sztorija” – kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

A ​Pap, katona, kondás ott folytatja a Jordache család történetét, ahol az előző könyvben abbamaradt: a három testvér boldog egymásra találását a francia Riviérán tragikus fordulat szakítja félbe -a kisebbik fiút, a zaklatott évek után végre révbe érkező Thomast meggyilkolják. Innen kísérhetjük nyomon két testvére további sorsát. Rudolph gazdag és tekintélyes ember lesz, csak éppen nemigen tud mit kezdeni az életével, jobb híján családtagjait igyekszik tapintatosan támogatni. Gretchen viszont magára talál: elkészíti élete első filmjét, boldog szerelembe esik, és filmjének cannes-i bemutatója alkalmával rég látott fiával is közel kerülnek egymáshoz. Gretchen filmje a harmadik Jordache nemzedék másik tagjának a meggyilkolt Thomas fiának életébe is beleszól: ő játssza ugyanis a film férfi főszerepét. Ez a két fiú, Billy és Wesley a könyv tulajdonképpeni hősei. Billy ugyan a legkevésbé sem hősies: meglehetősen cinizmussal szemléli a világot, passzívan sodródik az eseményekkel – végül is életveszélyes kalandokba. Wesley későn megtalált és hamar elvesztett apjának bűvöletében él, az ő múltját nyomozza hajdani ismerősei közt, majd eltökéli hogy bosszút áll a gyilkosán. A szálak megint a francai Riviérán futnak össze, de a tragikus végkifejlet – nem kevés izgalom után – ezúttal elmarad.

Két regény simul egymás mellé ebben a kötetben. Mindkét történet 16-17 éves serdülőkről szól – fiúkról és lányokról –, akik már nem gyerekek, de még nem felnőttek. Ám a Fekete ablakok sihederei 1945 tavaszán, a háború végén kamaszok, az Egymás szemében szereplői három évtizeddel később, 1975-ben tinédzserek. Fabricius Bálint és barátai a bőrüket viszik vásárra a megmaradásukért, és egy morális kötelesség parancsára: a túlélés lehetőségét kell megtalálniuk olyan napokban, amikor a felnőttek világa fiatal életükre tör. Harminc év múlva Fábián Attila és Ventus Tamara önmagukat és egymást – társat a magányosságuk ellen – keresik a XX. század utolsó negyedének kapujában, olyan társadalmi atmoszférában, amely megannyi ellentmondással hat kiforratlan kamaszaira, rákényszerítve őket, hogy ítélkezzenek a felnőttek világra fölött. Két regényben két nemzedék. Előttük az élet, azok az évtizedek, amelyekben ők lesznek a felnőttek – nekik kell megméretniük az ítélkező utódok által.

A ​disznó nemcsak beszélni tud. A disznó karriert is csinál. Méghozzá tökéletesen. Pontos helyrajzjelentéseivel és megoldási javaslataival felvirágoztatja otthonát, az Állami Gazdaságot. Áldásos tevékenysége folytán sertéstársai emelt fővel mennek a Vágóhídra, amelyet ő sikeresen elkerül. Bár a maga nemében pótolhatatlan, egy pillanatra sem feledkezik meg jövőjéről: megbízóit is alaposan megfigyeli… A számítógépnek minden oka megvan a boldogtalanságra. Gazdái – hogy botrány nélkül elkönyvelhessék – Nagy Bélának keresztelik. (Feltehetően valaki rendszeresen felveszi a fizetését is.) Később arra is rákényszerülnek, hogy emberbőrbe bújtassák. Középszerűre programozzák ugyan, de kiváló adottságait így sem sikerül eltüntetniük. Így aztán a szegény számítógép a kiemelt pozícióból hamarosan mélybe zuhan, majd korrupt kis közértpénztárosként végzi be a pályafutását. Kérdés, hogy a részeges takarítónőtől született gyermeke mire megy majd a zseniális apai örökséggel. A lezüllött komputert azonban már kevéssé érdekli a dolog: bánatosan kortyolgatja a sósavat, s mielőtt lejárna a szavatossága, még asztalához inti a cigányt… Moldova György szatírái élesek, de mindig telibe találnak. Szellemessége, éleslátása a kötet második felének személyes hangú írásaiban sem hagyja cserben, sőt őszinte öniróniával párosul.

1944. ​október 15-én öt magyar katona megszökik a frontról. Csak ők maradtak életben a századból, amely annak idején a keleti hadszíntéren kezdte meg tragikus sorsát. Parancsnokuk, Türr Pál főhadnagy, már csak egyet akar: Túlélni a háború utolsó hónapjait biztos rejtekhelyen. Kalandos menekülésük során felvesznek kocsijukra egy sebesült angol pilótát, egy öreg munkaszolgálatos cigányt s egy gyönyörű fiatal lányt, Olgát, aki zeneakadémiai növendék, s családja elől szökik, nem akar nyugatra emigrálni. Zuárd atya, az emberséges rendfőnök jóvoltából egy premontrei rendházban lelnek biztosnak látszó menedéket. Itt, a rejtőzködés nehéz, idegfeszültséggel teli heteiben bomlik ki a regény konfliktusa a kommunista Szojka gépkocsivezető és Türr főhadnagy között. Dönteniük kell: segítenek-e kiszabadulni a kolostor alatti völgybe hurcolt politikai foglyoknak, vagy végzetükre hagyják őket? Türr főhadnagy a végsőkig ragaszkodik vélt igazához. Nem akar részt venni az akcióban, mire három embere az ő akarata ellenére kísérli meg a kiszabadítást. Vállalkozásuk és az ezt követő drámai eseménysor a regény csúcspontja.

A kolostor csöndjében ébredt szerelem – Türr főhadnagy és Olga szerelmének – finom rajza szövi át az izgalmas cselekményt, amelynek minden részletére rányomja bélyegét a kor és az ellentétes akaratú emberek előbb alig észrevehetően izzó, majd kirobbanó feszültsége.

Csodálatos idézetek az irodalom jeles képviselőitől.

Kiadó: Kriterion

Románia, 1981

Állapot: Használt, közepes, a papírborításon található kisebb szakadás

„Eleinte ​nagyon vonakodtak, de azután hosszas huzavona után, 1922. szeptember 5-én bemutatták a Vonósnégyes-t. A darab sikeréről nem kell beszélnem. – Írja Salamon Béla önéletrajzi visszaemlékezéseiben. – Száznyolcvanhatszor játszottuk egymás után, egyre fokozódó sikerrel.”

Tegyük hozzá: nem múló sikerrel, hiszen a Vonósnégyes, Salamon Béla egyéni varázsának köszönhetően, örökbecsű darabja maradt a kabarénak a nagyszerű komikus haláláig, a televízió jóvoltából pedig újra és újra közkedvelt élménye most is a nézők millióinak.
Kötetünk az 1939-ben megjelent Hej, színművész! életrajzi emlékezéseit tartalmazza – amelyből megtudjuk, hogyan lett a kereskedőségedből a magyar kabarévilág kiemelkedő személyisége –, továbbá mindazon anekdotáit is, amik megtörtént események ugyan, de Salamon Béla sajátos tálalásában rögzítődtek, és részben életrajzi emlékezéseihez kapcsolódnak.

„Nekünk Salamont az ég küldte kedélybetegség ellen – írja Kellér Dezső 1939-ben a visszamlékezésekhez kapcsolódva. – Akérmilyenek a gazdasági és egyéb viszonyok, ő mindig derűsen és vidáman nézi az életet. Talán nemcsak a maga, de a mi kedvünkért is. Úgy tesz velünk, mint a hozzátartozó a beteggel, kerüli a szomorú témát, tapintatosan mindig másról beszél és vicceket mond. Ha egyszer, egy csúnya napon elpusztulna a világ, minden rommá dőlne és az utcákon kecskék legelnének, fogadom, hogy Salamon akkor is ezzel jönne:
– Hallottátok, mit mondtam tegnap a kecskéknek?”

Tartalomjegyzék

I. INDISZKRÉCIÓ

1 / Elkezdeni

2 / Így kellene elkezdeni

3 / El kellene már végre kezdeni!

4 / Az a kurva kulcs!

5 / Gyerekkori tanú, egy kis kitérővel

6 / A pszichiáter színre lép

7 / Indiszkréció

8 / Gabi Képzelt Naplójából (Elveszett)

II. MÍTOSZ ÉS VALÓSÁG

1 / A bajok kezdete

2 / Boszorkányidő

3 / Boszorkányidő (Folytatás)

4 / Boszorkányidő (Folytatás)

5 / Istenek és őrültek

6 / Törvény és szokás

7 / Miközben Cini…

8 / A társaság

9 / Akkor kezdődött

Közjáték / 1

III. SÁRGAHÁZ ÉS KÖRNYÉKE

1 / Nyomozás / 1

2 / Nyomozás / 2

3 / Apa temetése

4 / „Švejk, a derék katona”

5 / Az „Ő” első megjelenése

6 / Dunyha alatt, priccshez kötözve

7 / A boszorkánykérdés végső megoldása

Közjáték / 2 (Egy családfa gyökerei)

IV. ÁLARCOSBÁL

1 / Le az álarcokkal!

2 / Rejtvények

3 / Epepe

4 / Váratlan találkozás „Vele”

5 / Ki van a maszk mögött?