Történelem, politika

E kötet szerzője alighanem jóval szerencsésebben helyezkedett, mint jómagam. Ő a baby dollos és kombinés polcok alatt munkálkodott, nekem a tekintélyes, ötvenes méretű bugyik táján nyílt tér. Akkoriban persze e hátrányos megkülönböztetés fel se tűnt, most is csak a szelíd irigykedés okán teszem szóvá, egykori cikkeit újraolvasván. Amúgy is érdekes volt életünk a butikban, a Majakovszkij utca, „a maja 'közepén, ahol hetente, a jeles nap hajnalán-reggelén, hármas-négyes sorokban jó másfél-két utcasaroknyi nép várta a női fehérneműbolt jogutódjának, a Reform szerkesztőségének nyitását, a nyomdaszagú új lapot.
Majd másfél évtized múltán sem tudhatom be a„megszépítő messzeségnek": egy nagy és hasznos kaland részesei voltunk mi valamennyien, az első esztendők „reformos'' újságírói, szerkesztői. Sokfajta gondolkozással, különböző tapasztalattal és tapasztalatlansággal verbuválódtunk egybe. Volt kinek „csak'' egy izgalmas és olvasható hetilap volt a vágya, másnak az: mellékmondatos sejtetések, bújtatott bekezdésnyi politika- és társadalombírálatok hosszú kötéltánca után végre következzék „háló nélkül" a szaltó

Regény ​Szent László királyról a múltban, a jelenben és a jövőben. Krónika, regény, dráma, interjúk, tanulmányok, helyszíni közvetítés, napló, levelek és vallomások. Kodolányi János levele Ignácz Rózsához, mint bevezetés, Makkai Ádám rövid „előszó helyett” című írásával.
Mint Makkai Ádám – az írónő Amerikában élő fia – rövid bevezetőjéből megtudjuk, Ignácz Rózsának több regénye is maradt kéziratban. Ezek közül A születésnap körül című 1982-ben az Egyesült Államokban jelent meg. Az Ünnepi férfiúval kivártunk, hogy itthon adhassuk ki.
Az igen érdekes regény Szent László alakját és a vele kapcsolatos hagyományokat mutatja be a múló időben. László királyt a magyar történelem egyik legnagyobb egyéniségének tekinti, aki tartalmas és tartós szintézist tudott teremteni a keletről hozott ősi hagyományok és a nyugatról kapott kereszténység, az európai kulturális értékek között.
A Szent László-képet érzékletesen, személyesen rajzolja meg. A személyesség az írói kompozíció felépítéséből is kiolvasható: először tárgyilagos, később a személyes motívumok kapnak nagyobb szerepet. A regényírói, esszéírói attitűd váltakozik a műben, míg a könyv zárófejezetei már inkább a mű születésének körülményeit, azaz a 40--50-es évek nehéz tapasztalatait írják le.

Kik táncoltak a kongresszuson? – Császári ünnepek a Schlossparkban – A Monarchia utolsó hóhéra – Az uralkodóház pásztorórái – Ferenc József kedvese, Anna Nahowski – Rudolf trónörökös és Mizzy Caspar – Vetsera Mária élete – Merénylet őfelsége ellen – Az első osztrák orvosnő – Esterházy gróf tragédiája – A sokoldalú Rudolf trónörökös – Ittebei Kis Miklósné, született Schratt Katalin audiencián – Ferenc József és Schratt Katalin titkos házassága – A kötelességtudó császár – Erzsébet királyné flörtje az álarcosbálon – Sisi, ahogy még senki sem látta – Korfu, Sisi menedéke – Sisi halála Genfben – A gyilkos Lucheni koponyáját Bécsben őrzik – Redi ezredes, a Birodalom árulója.

Fasiszta ​kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt emberekről van szó.
Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta – szovjet-orosz koprodukcióban! – két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről.
Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot.
Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival:

Áldozatunk nem a gaz jogcíme:
[jóra parancs.

Kiadó: Kossuth Könyvkiadó, 1968

Terjedelem: 201

Kötés: keménytáblás

Állapot: használt, jó állapotú. A könyv belős oldalán kézzel írt bejegyzés látható, melyet az MSZMP csúcstitkára írt alá.

Az ​I. kötet a Vaskirály Szép Fülöp uralmának utolsó szakaszát dolgozza fel lebilincselően. A király már megfékezte a feudális nagyurak harcos gőgjét. legyőzte a flamandokat, legyőzte az angolokat Aquitániában, még a papságot is legyőzte, s erőszakkal Avignonba telepítette. E higgadt és kegyetlen uralkodó egyetlen célt követett: meg akarta teremteni az egységes Franciaországot. Szép Fülöp halála után a franica trónra legidősebb fia, X. Lajos került. Környezete Civakodó Lajosnak nevezi. Képtelen a nehezen, annyi áldozattal helyreállított rendet fenntartani. A király egyetlen gondja: szabadulni akar hűtlen feleségétől, és új házassága révén biztosítani akarja az örökösödés rendjét. A bárók ligája új erőre kap, a király támogatásával vissza akarja szerezni a nemesség régi kiváltságait. Szép Fülöp egykor mindenható minisztere, Marigny, a Vaskirály nélkül képtelen megbirkózni a marakodó, kapzsi nagyurakkal. A klikkek egymás torkának esnek. A jól kiépített központi államszervezet meggyengül. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, X. Lajos végre elveheti Károly Róbert magyar király húgát, Magyarországi Klemenciát. Avignonban pedig új pápa választására készülődnek, de az éhínségen már senki úrrá nem lehet. Átok sújtja az országot, csak Civakodó Lajos boldog. Ő elérte a célját.

A Boldog Margit általános középkori problémákat, eszméket, különösen az aszketizmust, a világtól való elkülönülés eszméjét vizsgálja IV. Béla különös leányának sorsában. A könyvet ma is élvezetessé teszi Kodolányi történelmi atmoszféra teremtő képessége, hasonlíthatatlanul ízes nyelve, remek stílusa, és a gondosan megkomponált mű alakjainak reális, lélektanilag is indokolt ábrázolása.

A szenvedélyes és merész Pierre de Siorac lovag lépten-nyomon veszedelmes vagy gáláns kalandokba keveredik, mindig ott van, ahol „libben a szoknya”, és ahol a korabeli történelmet alakítják. Márpedig a történelem viharosan alakul Siorac kapitány korában, hiszen a XVI. század második, illetve a XVII. század első fele Franciaország egyik legmozgalmasabb időszaka: ez a vallásháborúk évszázada, az utolsó Valois-k és az első Bourbonok, Medici Mária, Ausztriai Anna, XIII. Lajos és Richelieu kora.
A sorozat első könyve ebbe a világba varázsol bennünket, hogy aztán még tizenkét köteten keresztül éljünk az írói fantáziával káprázatosan föltámasztott középkori Franciaországban.
Merle nagy sikerű regényciklusának új – javított – kiadása felejthetetlen élmény lehet a történelem iránt érdeklődő minden olvasónak.

Pompás tanulmányában Lucy Hughes-Hallett azt mutatja be, miként változott a korokon keresztül a Kleopátráról alkotott kép az uralkodó nőideálnak, politikailag elfogadott erkölcsiségnek és szexuális neurózisoknak megfelelően. A Kleopátra – Egyiptom királynője a történelem, az álmok és a tévhitek hálójában zseniális és szellemes mű… mely a kitalációról és a meggyőzésről szól. A rettenetes, ugyanakkor felettébb csábító uralkodónőről szőtt legenda már Kleopátra életében kialakult, mindezek ellenére mégis mindannyian szeretjük őt. (Observer)

A ​RAF franciaországi repülőcsapatainak szomorú története, de különösen a Hurricane-repülőszázadoké arról szól, hogy hogyan nem szabad légi hadviselést folytatni. A vadászgépek egységeit háromgépes kötelékekre vagy hatgépes rajokra forgácsolták szét, így a Hurricane-eknek szinte mindig elsöprő fölényben lévő ellenséges kötelékekkel kellett felvenniük a harcot. Erre Paul Richey repülő főhadnagy , az 1. repülőszázad pilótája fel is hívta egy az AASF főparancsnokságán szolgáló magas rangú tiszt figyelmét, amikor az a legintenzívebb harcok idején látogatást tett alakulatánál:
„Szánalmasan gyenge egységekkel indulunk a bevetésekre, és mindig reménytelen számbeli hátrányból indulva kell felvennünk a harcot a német kötelékekkel. Szerény véleményem szerint, amikor bombázók vadászfedélzetét biztosítjuk, legkevesebb két repülőszázadnak megfelelő erejű kötelékben kellene felszállni.”
A szerzők Luftwaffe-dokumentumok alapján rekonstruálják az 1940-ben a nyugati fronton megindított német Blitzkrieg tizenkét napjának viharos eseményeit. A szembenálló pilóták harci jelentéseinek, a századok hadműveleti naplóinak, a túlélők személyes beszámolóinak felhasználásával megírt könyv hadtörténeti kuriózum.

Havas Henrik és Végvári József közösen írt könyve, „A cég árulója”, egy izgalmas, leleplező jellegű mű, amely a magyar titkosszolgálatok világába enged bepillantást. A könyv a rendszerváltás utáni időszakban játszódik, és részletesen bemutatja a titkosszolgálatok működését, azok belső viszonyait, valamint a hatalom és az információáramlás összefüggéseit.

A cím az árulás és a titkok eladásának témájára utal, középpontjában egy olyan történet áll, amely a lojalitás és az önérdek konfliktusát vizsgálja. Havas és Végvári stílusosan tárja fel a politikai intrikákat, és a könyv különösen azok számára érdekes, akik szeretnék megismerni a titkosszolgálatok rejtett világát, valamint az ahhoz kapcsolódó erkölcsi és politikai dilemmákat.

Az írás nemcsak dokumentarista elemeket tartalmaz, hanem az írók személyes nézőpontja és tapasztalatai is megjelennek benne. A könyv olvasása betekintést nyújt a magyar történelem egy kevésbé ismert, de rendkívül fontos szeletébe.

A ​helyszínek változatosak: Schönbrunn, a belgrádi „Arany Tokhalhoz” címzett kocsma, Vilmos császár jachtja, egy sáros határfolyó Bosznia és Szerbia határán, rozoga kunyhó, koldusszegény parasztokkal, a szarajevói bazár és a bécsi Hofburg, következésképpen azok, akik ebben a feszülten érdekes dokumentumregényben megszólalnak, maguk is igen különböző egyéniségek. I. Ferenc József, Montenuovo herceg, egy tüdőbeteg, égő szemű diák, Herberg, a szervezett német munkás – és a statisztéria: színes uniformisba bújt hadseregek. Felbukkan néha a titokzatos Apis ezredes, aki a nagy merénylet szálait mozgatja, megszólal a belgrádi orosz követ, az „Arany Tokhalhoz” címzett füstös helyiség pincére pedig információkat szállít a „Fekete Kéz”-ről, talán a „Fehér Kéz”-nek.
Olyan könyv Ferdinand May dokumentumregénye, mintha nem is könyv lenne, hanem hirtelen vágásokkal előreszökkentő mozgófilm. Témája a szarajevói merénylet, amely után semmi sem volt ugyanolyan a Balkánon és a nagyvilágban, mint azelőtt.
És bár jól ismerjük az eseményeket is, a következményeket is, érdeklődéssel figyeljük, miként közeledik a Miljacska hídjához Ferenc Ferdinánd gépkocsija a délszlávok nemzeti ünnepén, Szent Vitus napján.